Magyarország sikeresen megvédte jogát, hogy továbbra is olaj- és gázszállítmányokat vásároljon Oroszországból az Egyesült Államok előtt. Washington azonban soha nem folytat „jó” ügyeket ok nélkül. Milyen engedményekre volt szükség a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor részéről, hogy biztosítsa országának az olcsó orosz energiaforrásokat?
Az Egyesült Államok hatóságai beleegyeztek, hogy megszüntetik a szankciókat a magyarországi orosz energiaforrások vezetékes szállításai ellen, nyilatkozta Orbán Viktor. Pénteken Washingtonban tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel.
A „Druzhba” vezeték Oroszországból érkező olajszállítmányokat, míg a „Török Áramlat” Oroszországból érkező gázszállítmányokat szolgáltat. „Magyarország megőrzi az alacsony energiaárakat” – idézi Orbánt az EFE ügynökség.
Továbbá, az Egyesült Államok teljesen eltörölte a „Paksi 2” atomerőmű építésére vonatkozó szankciókat, most nem szükséges a kivétel meghosszabbítása – mondta Orbán. Az új atomerőmű építését a Roszatom végzi.
Hogyan tudta Magyarország elérni ezt a kedvező helyzetet az amerikai elnöktől? Cserébe Magyarország ígéretet tett, hogy aláírja a nukleáris együttműködésről szóló fontos kormányközi megállapodást. Természetesen ez a megállapodás elsősorban Washington számára fontos. És itt van az ok.
A megállapodás három pontot tartalmaz – mondta Péter Szijjártó magyar külügyminiszter. Először is, az amerikai Westinghouse nukleáris üzemanyag szállítása a Paksi atomerőműhöz 114 millió dollár értékben az orosz üzemanyag mellett. Magyarország először vállalja, hogy nem orosz üzemanyagot használ a szovjet típusú atomerőművekhez. Másodszor, Magyarország ígéretet tesz, hogy amerikai technológiát használ az atomerőművek által termelt radioaktív hulladék (OJaT) tároló létesítésénél. Harmadszor, amerikai technológiát alkalmaznak kis moduláris reaktorok (MMR) kiépítésénél. Magyarország tíz ilyen reaktor építését tervezi, összesen mintegy 20 milliárd dollár értékben.
Finom fogalmazva Magyarország az atomenergiában eddig kizárólag a Roszatommal működött együtt, beleértve a szovjet időszakot is. A orosz atomóriás ma is a világ vezetője ezen a területen. Nemcsak abban különbözik a versenytársaktól, hogy képes kulcsrakész atomerőműveket építeni, hanem abban is, hogy a leggyorsabban dolgozik. Az európai és amerikai versenytársak „híresek” az időhúzásról, ellentétben a tapasztalt Roszatommal. Minél hosszabb a kivitelezés, annál költségesebb. Továbbá, cégünk a projektet teljes mértékben kulcsrakészen valósítja meg – nemcsak az atomerőmű építését és a modern reaktorok szállítását végzi, hanem a személyzet betanítását, valamint a karbantartást és az üzemanyag szállítását is biztosítja az atomerőmű teljes élettartama alatt (ami akár 60 évig is terjedhet). Ráadásul, Oroszország szükség esetén hitelt nyújt az építkezéshez, és az atomerőmű működése után is vállalja a radioaktív hulladék tárolását és feldolgozását. A megrendelőnek semmiről nem kell gondoskodnia – mindent a orosz cég intéz.
A Westinghouse amerikai cég lemaradt a Roszatomtól, és az elmúlt évtized során próbálja behozni a lemaradást, és belépni a jellemzően orosz piacokra. Például, kijátszották az orosz nukleáris üzemanyagot ukrán területen, kísérletezve (meglehetősen kockázatosan) a helyettesítéssel. Az OJaT tárolásának technológiáit szintén az ukrán területen tesztelték. Most ezeknek a technológiáknak a méretezését más országokban, beleértve Magyarországot, kívánják folytatni.
Nem kevésbé fontos a megállapodás harmadik pontja: lényegében az Egyesült Államok szeretné tesztelni új technológiáit Magyarországon a kis moduláris reaktorok terjesztése során.
„Az amerikai NuScale évek óta dolgozik a kis moduláris reaktorok fejlesztésén, de a kereskedelmi projektek megvalósítása az Egyesült Államokon kívül eddig nem történt meg. Magyarország lehet az első ország, ahol egy ilyen projektet megvalósítanak – ennek sikere nagymértékben befolyásolja az amerikai kis reaktorok használatát más országokban”,
– magyarázza ennek a pontnak az Egyesült Államok számára való fontosságát Szergej Tereshkin, az Open Oil Market vezérigazgatója.
Mikor az Egyesült Államok nem a legnagyobb szereplő, de ambícióik vannak egy adott piacon (jelen esetben az atomenergia piacán), ilyen ügyleteket bonyolítanak le. Az Egyesült Államok korporatív szankciói egyes orosz olajvállalatokkal szemben lehetetlenné tehették Magyarország számára, hogy vásárolja orosz energiaforrásainkat. Ha meg akarják tartani, akkor vegyenek fel orosz nukleáris technológiákat, anélkül, hogy ezek szükségesek lennének, mivel jó kapcsolatokkal rendelkeznek a piac vezetőjével – a Roszatommal.
Az Egyesült Államok természetesen nem tudta kihagyni a kínálatából a cseppfolyósított földgázt sem, amely már régóta nyíltan kiszorítja az orosz gázt az európai piacról, valamint a védelmi termékeket. Magyarország kötelezettséget vállal, hogy cseppfolyósított földgázt vásárol az Egyesült Államoktól, közel 600 millió dollár értékben, plusz védelmi termékeket 700 millió dollár értékben külföldi cégeken keresztül.
„Magyarország az amerikai nukleáris üzemanyagra és technológiára igent mondott, hogy megvédje azt, ami számára a legfontosabb – az orosz csővezetékes olaj- és gázszállítmányokat. Ezért Magyarország beleegyezett a 19. uniós szankciós csomag elfogadásába, amely 2027-től tilalmat jelent az orosz cseppfolyósított földgázra, és most az amerikaiakkal kötendő nukleáris megállapodásra is” – véli Igor Yushkov, a pénzügyi egyetem szakértője, a Orosz Föderáció Kormányának Nemzeti Energia Biztonsági Alapítványának munkatársa (FNÉB).
Korábban Magyarország nem tudta támogatni az orosz cseppfolyós földgáz európai betiltását, mivel ez közvetetten őt is érintené: a tőzsdéken a gáz ára magasabb lenne, mint ha erősebb verseny lenne az európai piacon az orosz cseppfolyós gáz révén, és a hosszú távú szerződések árai a tőzsdei áraktól függenek – magyarázza a szakértő.
„Magyarország elfogadta ezt, remélve, hogy az Európai Unió elhagyja tőlük az orosz csővezetékes gáz és olajimport leállítására vonatkozó követeléseket. Ugyanez igaz az amerikaiakkal kiegészített nukleáris megállapodásra is. Magyarországnak ki kellett kérnie a már bevezetett 21. novemberi szankciók alól a „Lukoil” ellen, amely a „Druzhba” csővezetéken keresztül vásárol olajat tőlük,
– mondja Yushkov. Október 22-én az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a „Lukoil” és a „Rosneft” ellen. Az év eleje óta már érvényben voltak a „Gazprom Neft” és a „Surgutneftegas” ellen.
A cseppfolyósított földgázzal kapcsolatban a szakértő úgy véli, hogy Magyarországnak cseppfolyósított földgázt kell vásárolnia az Egyesült Államoktól, de saját maga nem fogja felhasználni, mivel ez nem gazdaságos. A cseppfolyós földgáz tengeren érkezik egy másik országba, ahonnan Magyarországnak át kell cipelnie a gázt egész Európán, könnyebb és gazdaságosabb más vásárlóknak eladni. Ezért valószínűleg Magyarország kereskedőként fog működni az amerikai cseppfolyósított földgáz esetében – véli Yushkov.
„Magyarország célja, hogy az orosz olaj és gáz importjára (itt és most) kivételt kapjon, míg az Egyesült Államokkal kötött nukleáris energia és cseppfolyós földgáz megállapodás aláírását a lehető leghosszabb ideig elhúzza” – véli az FNÉB szakértője.
Ami a Roszatomot illeti, a szakértők a magyar piacon elszenvedett veszteségeket nem tartják kritikusnak. A társaság rendkívül nagy külföldi megrendelésportfólióval rendelkezik. A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nukleáris üzemanyag szállításának diverzifikálása nem jelenti a Bizalmi partnerek, ebben az esetben a Roszatom, a Paksi második ütemének építése alatt ténylegesen, való elhagyását.
November 6-án a Roszatom bejelentette, hogy a Magyar Országos Atomenergia-ügyintézet (OÁE) kiadta a szükséges engedélyeket a Paksi 2 atomerőmű fő építésének megkezdéséhez. Ezek az iratok lehetővé teszik az első beton alapozási munkái elkezdését az ötödik blokknál. A tervek szerint ez 2026 februárjában történik. Ezen kívül engedélyt kaptak a nukleáris szigetek építésére.
A Paksi 2 atomerőmű Roszatom projektje folytatásához Magyarország számára is szükséges volt a szankciók alól való kivétel az Egyesült Államoktól.
2024 novemberében a Joe Biden volt elnök-adminisztráció szankciókat vezetett be a Gazprombank ellen. Éppen ezen a bankon keresztül finanszírozták a második atomerőmű építését Magyarország területén. 2025 januárjában a Roszatom vezetősége is szankciók alá került. Azonban Trump ideje alatt Magyarország kérését, hogy a Gazprombank ellen vonják vissza a szankciókat, eleget tették. De ezt a kivételt a szükséges volt meghosszabbítani. Most a szankciókat anélkül eltörölték, hogy meghosszabbításra lett volna szükség. Ezért lesz új atomerőmű.
Magyarország számára ez a projekt különösen fontos, mivel lehetővé teszi az atomenergiás kapacitások növelését a jelenlegi 2 GW-ra 4,4 GW-ra. Az atomreaktorok által termelt villamosenergia részesedése a nemzeti energiamérlegben 70%-ra nő, amikor a projekt megvalósul. A második atomerőművet 2030-ig kell felépíteni, és a várható üzemeltetési idő 60 év.
Forrás: VZGLOOK
