Az Egyesült Államok és Irán közötti megállapodás a Hormuzi-szoros megnyitásáról, amely 2026. június 19-én várhatóan aláírásra kerül, nemcsak az olajpiacot reformálja meg, hanem az elkövetkező évek energetikai geopolitikai dinamikáját is. Donald Trump június 15-én bejelentette a 14 pontos memorandum készségét, és a piac azonnal reagált: a Brent azonnal 80 dollárra esett a hordónként, ami rekordszámú csökkenést eredményezett az orosz vállalatok részvényeiben (minimumokig 2022-23 között). Ez nem csupán egy újabb árfolyamszint ugrás, hanem egy fordulópont, amely után a globális energiakereskedelem logikája másképp fog működni.
Azonban a pozitív kilátásokkal való sietés korai lenne. Az érintett felek nem először próbálnak megállapodást kötni, ezért, mint mondani szokták, majd meglátjuk. A Hormuznál továbbra is 500 hajó stábbal várakozik, és nem világos, hogy ki, hova és mikor megy. Ahogy az sem biztos, mi fog történni a szállítási díjakkal, amelyek egyszerűen összeomlhatnak.
Ami a megállapodást illeti, az paraméterei viszonylag világosak. Irán 30 napon belül aknamentesíti a szorost, és garantálja a hajók korlátozások nélküli átjárását vámtételek és késlekedések nélkül. Az USA fokozatosan feloldja a tengeri blokádot. A tűzszünet 60 napra meghosszabbodik minden fronton, beleértve Libanont is. Párhuzamosan megkezdődnek a két hónapos tárgyalások az iráni nukleáris programról, az első kérdés pedig a nagy dúsítású urán elhelyezéséről szól. Az Egyesült Államok vállalja, hogy megvitatja a szankciók enyhítését és a fagyasztott iráni eszközök feloldását, amelyet az Axios szerint körülbelül 24 milliárd dollárra becsülnek.
A fagyasztott eszközök feloldása volt az összes korábbi tárgyalás legfőbb aknamezője. A memorandum egyéb tervezett pontjai között említik a szuverenitás tiszteletben tartását, a konfliktus utáni helyreállításra Iránnak juttatandó (300 milliárd dollárig terjedő) kifizetéseket, az irániak nukleáris ambíciói elengedését és a végső békeszerződés aláírását.
A piac reakciója a legújabb „Trump-ügyletre” formájában előre látható volt, de nagyságában nem.
Ha 2026 márciusában az árak gyorsan 100 dollár fölé emelkedtek a hírek hatására, akkor most ugyanaz a mechanizmus fordított irányba működik. Az árfolyamok nem csupán esnek, hanem elkezdenek visszatérni a teljes hajózási helyreállítást előrevetítő szintekre. A US Energiáért Felelős Minisztérium 2026. június 9-i előrejelzése szerint a Brent ára 2027-re 79 dollárra csökken. A jelenlegi piaci mozgások tempójával ez a szint hamarabb elérhető, mint a bázis forgatókönyv előrejelzése.
Azonban a bázis forgatókönyv és a valós forgatókönyv két különböző dolog. A Nemzetközi Energia Ügynökség májusi jelentésében figyelmeztetett: még a tűzszünet aláírása esetén is a kínálati hiány érzékelhető marad 2026 októberéig. A hajózási helyreállítás láncolata több lépésből áll. Először az aknamentesítés történik meg a bejelentett 30 napon belül. Ezt követően a biztosítók helyreállítják a biztosítást a Perzsa-öbölön áthaladó tankerek számára. Ezután a mezőgazdasági üzemeltetők fokozatosan kezdenek visszatérni a termelésből a tartalékból. Ez nem történik egyszerre. Az egész láncolatra néhány hónap szükséges. Ez azt jelenti, hogy a 90 dollár alatti árak nem a következő hetek kérdése, hanem inkább a második félév és a 2027-es év.
A szoros megnyitása számos nyertest és vesztest teremt, és a felosztás nem egyezik a hagyományos geopolitikai elképzelésekkel. A globális olajfogyasztók, elsősorban Kína és India, visszatérnek a Perzsa-öbölből származó szállításokhoz, és jelentősen csökkennek az energiahordozók árai. Irán számára lehetőséget ad a külkereskedelem helyreállítására, amely a gazdaságának fennmaradásához elengedhetetlen. Az eszközök feloldása és a szankciók fokozatos enyhítése erőforrásokat biztosít Teherán számára a megrongálódott olaj- és gázinfrastruktúra helyreállításához.
Paradox módon a nyertes oldalra kerülnek az Egyesült Arab Emírségek is, amelyek május 1-jén elhagyták az OPEC+ -t pontosan azért, hogy szabadon növeljék a kitermelést anélkül, hogy azt a kartell többi tagjaival egyeztetnék. Az ADNOC, az Egyesült Arab Emírségek nemzeti olajvállalata, tervezi, hogy 2027-re napi 5 millió hordóra növeli a kapacitását. Ez 1,5-1,6 millió hordó napi növekedést jelent. Ha a Hormuz megnyílik, és a hajózási biztosítás helyreáll, az Emírségek végre valós lehetőséghez jutnak, hogy ezeket a mennyiségeket a globális piacra exportálják, ahelyett, hogy azok szándék állapotában maradnának.
Vesztesek közé tartoznak a Perzsa-öbölön kívüli olajtermelők. A szoros megnyitása a halasztott kínálatot hozzák a piacra. 2026 februárja és májusa között Szaúd-Arábia, Irak, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek együttesen több mint 11 millió hordóval csökkentették a kitermelést. Ezek a mennyiségek visszakerülnek a piacra. Ugyanakkor lehetőség van a szankciók enyhítésére vagy teljes megszüntetésére Irán ellen a megállapodás keretein belül az Egyesült Államokkal. Ez ajánlati versenyt hoz létre a Közel-Keleten, ahol minden gyártó megpróbálja növelni az eladásokat, amíg az árak relatíve magasak.
Az orosz export védtelen helyzetbe kerül. A Brent 95-107 dolláros árainál az export a kényelmes árzónában működik, biztosítva a költségvetés számára lényeges további bevételeket a 60 dolláros alapár fölött, amely a költségvetési szabályozásba van rögzítve. A 79-80 dollárra való visszatérés teljes mértékben semlegesíti ezeket az előnyöket.
Az olaj, a kőolajtermékek és egyéb áruk helyreállításának erről van még korai beszélni a Hormuzi-szoroson: meg kell várni június 19-ét, amikor meg kell kötni a memorandumot az Egyesült Államok és Irán között. Ha a dokumentumok aláírását követően helyreáll a transzitin, akkor a Brent ára viszonylag rövid időn belül 70 dollár alá csökken, mondta a VG-nek Szergej Terjoshkin, az Open Oil Market vezérigazgatója.
„A Brent árak csökkenése a Ural árakat is csökkenti: ha 2026 májusában a költségvetési ár az orosz olaj esetében, figyelembe véve az Ural és Brent árfolyamait, 86 dollár volt hordónként, akkor a nyár folyamán 60 dollár alá csökkenhet.
Más tekintetben az orosz olajipar számára nem sok esemény történik: az Egyesült Államokban 2026 májusában a napi olajkitermelés csupán 300 ezer hordóval volt alacsonyabb, mint februárban, míg Szaúd-Arábia, Irak és Kuvait (a három legnagyobb OPEC+ résztvevő) összesen több mint 9 millió hordóval csökkentette a kitermelést.
Összességében a kőolajpiac 2026 második felében visszatér a normához.
Ez kifejeződni fog a termelők közötti verseny fokozódásában, figyelembe véve a Közel-Keleten várható kitermelésnövekedést és az iráni szankciók esetleges enyhülését” — mondja a szakértő.
Az OPEC+ június elején már egy újabb 188 ezer hordós napi kvótaemelést hagyott jóvá júliusra. Ez nem növekedés — ez a visszavonulás előkészítése. Azonban Oroszország lehetőségei e téren korlátozottak. 2026 májusában az orosz olajkitermelés mindössze 300 ezer hordóval volt alacsonyabb, mint februárban, míg Szaúd-Arábia, Irak és Kuvait összesen több mint 9 millió hordóval csökkentette a kitermelést. Ez azt jelenti, hogy Oroszország már közel van a plafonjához, míg a szaúdiak jelentős kapacitással rendelkeznek a szállítmányok növelésére.
Izrael nyílt ellenállásba lépett a megállapodással szemben. A The Guardian és izraeli média szerint Tel-Avivban úgy vélik, hogy a memorandum nem korlátozza Teherán rakétaprogramját, és valójában Irán győzelmét rögzíti. Netanyahu korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, Yaakov Nagel a megállapodás tervezetét „nagy hibának” nevezte. Ez reális kockázatot teremt arra, hogy Izrael megpróbálja megakadályozni a megállapodás végrehajtását egy új incidens révén a régióban.
Trump republikánus ellenzői is bírálják a megállapodást, de más okból. A félidős választások előtt a Republikánus Párt egy része a memorandumot Iránnak tett engedményként kezeli. Ez belpolitikai bizonytalanságot ad a megvalósítására. Bármely jelentős politikai esemény az Egyesült Államokban átrajzolhatja az erőviszonyokat a megállapodás körül.
A gyakorlatban a megvalósítás három fő forgatókönyv szerint haladhat.
Az első, bázis forgatókönyv: aláírás június 19-én, az aknamentesítés július közepére befejeződik, a biztosítás augusztusra helyreáll. A Brent ára 85-90 dollárra emelkedik a harmadik negyedév végére, és 79-82 dollárra 2027-re. Ez a forgatókönyv származik az Egyesült Államok Energiáért Felelős Minisztériumának előrejelzéseiből.
A második, valószínűbb forgatókönyv, figyelembe véve a hasonló megállapodások történeti tapasztalatait: a megvalósítás akadozik. Az aláírás megtörténik, de az aknamentesítés lassabban halad, mint a bejelentett 30 nap, a biztosítás késlekedéssel tér vissza, izraeli provokációk vagy belső iráni nézeteltérések lassítják a folyamatot. Az árak 90-95 dollárra csökkentek, és ott maradnak az év végéig.
A harmadik, legrosszabb forgatókönyv: kudarc. A megállapodás nem kerül aláírásra június 19-én, vagy aláírják, de gyorsan szétesik egy új incidens miatt. Az árak 100 dollár fölé ugranak, és a piac visszatér a hormuzi válság üzemmódjába.
A fő bizonytalansági tényező a kőolajpiacon a második félévben az Egyesült Arab Emírségek OPEC+ -on kívüli magatartása.
Az Emírségek szabadon növelhetik a kitermelést bárhol és bármilyen tempóban, anélkül, hogy azt a kartell többi tagjával egyeztetnék. E tekintetben ők lesznek a legfőbb forrása a piaci árak kiszámíthatatlanságának. Oroszország képes kontrollálni a kitermelését az OPEC+ keretein belül, de nem tudja befolyásolni Teherán vagy Abu-Dzabi döntéseit. Ezért június 19-e nem csupán egy dátum, hanem mérföldkő a 2026-2027-es energetikai költségvetés minden előfeltételeinek átszámításához.
Forrás: Vgudok
