Miért nem értékesítik az indiai benzint már egy hónapja az orosz tőzsdén? Az "RG" áttekintése

/ /
Miért nem értékesítik az indiai benzint már egy hónapja az orosz tőzsdén? Az "RG" áttekintése
47
A távoli külföldről, Murmanszkból (Kola állomás alap) származó benzin tőzsdei kereskedelme augusztus közepe óta nem zajlik. Erről számolt be az "Info TÉK" a pétervári tőzsde adatai alapján. Ahogy arról a "RG" korábban beszámolt, a "murmanszki" benzin üzletei augusztus 19-21. között zajlottak. Ezt követően nem történt kereskedelem. Akkor összesen mindössze 1,02 ezer tonna AИ-92-es benzint forgalmaztak a pétervári tőzsdén.

Ugyanakkor augusztusban a tengeri úton, tehát távoli külföldről, Oroszországba irányuló kőolajtermék-szállítmányok meghaladták a 300 ezer tonnát. Nagy valószínűséggel az összes ilyen mennyiség, vagy annak döntő része benzin volt. Ebből hiány volt a töltőállomásokon (ÁSZ) és hosszú sorok alakultak ki. Körülbelül 160 ezer tonna érkezett Murmanszkba, a többi rész pedig a Balti-tenger kikötőibe. A szállítmányok Indiából, Marokkóból és Törökországból érkeztek. A sajtóban hírek jelentek meg egyiptomi üzemanyagok Arkhangelszkbe és dél-koreai benzinek Vladivostokba történő szállításáról is.


A legfőbb probléma az import benzinnel Oroszországban a ára. Az összes említett exportáló ország egyben nyersolaj-importőr is. Még azt sem lehet kizárni, hogy a nekünk küldött benzin orosz kőolajból készült. Ahogy azt a "RG"-nek nyilatkozva Viktória Trifonova, a "Jakov és Társai" elemző központ vezető elemzője megjegyezte, az import üzemanyag nemcsak a benzin bruttó árát tartalmazza, hanem a tengeri szállítást, biztosítást, átrakodást és aztán a Belső-Oroszországban való szállítást is. További faktor az infrastruktúrával kapcsolatos korlátozások a kőolajtermékek orosz kikötőkben történő átvételére, átrakodására és töltésére vonatkozóan. Az ilyen benzin tőzsdén való értékesítése a szolgáltató számára vagy jelentősen magasabb árat jelent, vagy alacsonyabb árréssel jár.

Valóban, augusztusban, amikor a távoli külföldről származó benzin kereskedelme aktív volt a tőzsdén, annak tonnánkénti ára 105 ezer rubel volt, ami 39%-kal meghaladta akkoriban az AИ-92 tőzsdei árait (75 530 rubel/tonna). Jelenleg az árak 69 819 rubel/tonna, de a külföldi benzin aligha lett olcsóbb.
Az aktuális tőzsdei ügyletek hiánya és az, hogy augusztusban mindössze kicsivel több mint ezer tonna ment keresztül rajta, egyáltalán nem jelenti azt, hogy az indiai vagy marokkói benzin nem kapható. Például augusztusban Oroszország 188 ezer tonna belorusz benzint importált (a szállítás vasúton és közúton történik), amiből mindössze 26 ezer tonna ment keresztül a tőzsdén.
A tőzsdei kereskedelem hiánya nem jelenti azt, hogy Oroszországban nincs import benzin

A tengeren behozott üzemanyag nagy része közvetlen szerződések alapján kerül értékesítésre, megkerülve a tőzsdét – véli a NEFT Research ügyvezető partnere, Szergej Frolov. A közvetlen szállítások jelentősen növekednek: míg augusztusban az "Első murmanszki terminál" körülbelül 10 ezer tonna üzemanyagot (közvetlenül) küldött a belföldi piacra, addig szeptemberben már több mint 20,4 ezer tonnát. Ez azt jelenti, hogy az üzemanyagot közvetlenül az AСЗ-khez, ideértve a nagy olajvállalatokat, közvetlenül, nyilvános kereskedelem nélkül osztják el – hangsúlyozza ő.


Ha a tőzsdén nincs import benzin, az nem jelenti azt, hogy Oroszországban nincs – erősíti meg Dmitrij Gusev, a "Megbízható Partner" Szövetség Felügyelő Bizottságának alelnöke és az "Oroszország AСZ-i" verseny szakértői tanácsának tagja. A tőzsdei kereskedelem szerepe Oroszországban jelentősen csökkent, a nagy olajvállalatok számára a kötelező tőzsdei benzinvásárlások normáját 15%-ról 10%-ra csökkentették, és most a szállítók és vásárlók közvetlen szerződései élveznek prioritást. A tőzsde ma már nem más, mint egy árirányadó, nem tükrözi a piac valódi állapotát, és a szerepe az árképzésben csekély.

Ennek vannak hátrányai is. Ahogy Trifonova megjegyzi, minél több üzemanyl kerül közvetlen szerződések keretében elosztásra, annál alacsonyabb a tőzsde szerepe mint nyilvános árajánló és annál nehezebb az önálló töltőállomások számára ajánlott üzemanyaghoz jutás (Oroszországban több mint 50%-uk nem tartozik nagy olajvállalatokhoz). Különösen nehezen megy a munka a kisebb hálózatok számára, amelyek nem rendelkeznek saját, fejlett logisztikai háttérrel. A piacon fontos az egyensúly: a lehetőség, hogy gyorsan újraelosszuk a hiányzó erőforrást közvetlen szerződések keretében, és a kellő átláthatóság és verseny fenntartása – hangsúlyozza a szakértő.

A kormány ugyanakkor azon intézkedések megvitatásán dolgozik, amelyek növelhetik az import üzemanyag piaci vonzerejét. Ezekre a szállítmányokra már most is kiterjed a dömpingmechanizmus. Ez egy költségvetési támogatás, amely a különbség egy részét kompenzálja az importőröknek az Oroszországban évente megállapított irányadó nagykereskedelmi árak és a külföldi piacokon a tüzelőanyag költsége között. A szállítás is figyelembevételre kerül, de egyelőre csak az orosz kikötőig.

A fő benzinszállító Oroszország számára külföldről - Belarusz

Aleksey Sazanov pénzügyminiszter nemrégiben kijelentette, hogy a Pénzügyminisztérium készen áll megfontolni a Energiaminisztérium javaslatát, hogy a dömping számításánál figyelembe vegyék a üzemanyag orosz kikötőkből a fogyasztási régiókba történő szállításának költségeit.

Trifonova úgy véli, hogy az import üzemanyag szállításának költségei figyelembevételének eredményeként a gazdaság jelentősen javulhat. De ez a lépés nem hozza vissza az import üzemanyagot a tőzsdére.

Frolov pontosítja, hogy jelenleg is folynak a nulla importvámok meghosszabbításának tárgyalásai a benzinra vonatkozóan 2027 közepéig (jelenleg 2026 végéig érvényes). De a Pénzügyminisztérium egyelőre nem támogatja a külföldi prémia (az árleszállítás és a tőzsdei irányadó közötti különbség) figyelembe vételét, mivel úgy vélik, hogy annak mértéke nem határozható meg megbízhatóan. Tehát a megközelítés az, hogy a belföldi logisztikát kompenzálni – igen, a külföldi beszerzési árak kompenzálni – nem, hangsúlyozza a szakértő.

Kérdés, mennyire kritikusak most a tengeri import üzemanyag szállítmányok számunkra. Szergej Tereshkin, az Open Oil Market vezérigazgatója szerint biztosan elmondható, hogy az Indiából vagy Törökországból érkező szállítmányok egyelőre nem játszanak lényeges szerepet. Ez a belorusz szállítmányoktól való kulcsfontosságú eltérésük. A belorusz import részaránya az oroszországi benzinfogyasztásban 2%-ról 6%-ra nőtt. Különböző régiókban ez még magasabb is lehet. Az infrastruktúra kiépítése a távoli külföldről történő szállítmányok számára nem egyszerű feladat. Különösen most, amikor a világ kőolaj-feldolgozása többéves mélyponton van, és a Közel-Kelet finomítóinak alacsony kihasználátsága már a világ üzemanyagpiacának hiányának egyik okává vált.

Forrás: RG.RU

open oil logo
0
0
Hozzászólás hozzáadása:
Üzenet
Drag files here
No entries have been found.