Teljes 20 milliárd dollárt spórolt Kína 2022 óta, amikor még inkább orosz olajat kezdett vásárolni a közel-keleti versenytársak helyett. Ezt az értékelést Igor Szecsin, az orosz energetikai szektor fejlesztéséért felelős személy mondta el. Oroszország most az első számú beszállító. Noha a közel-keleti partnerek aligha haragszanak. Hogyan segíti Peking a gazdaságát?
Oroszország az utolsó tíz évben, a Keletre való időben történő reorientációjának köszönhetően Kína elsőszámú olajbeszállítójává vált, 20% körüli részesedéssel - mondta el Igor Szecsin, a Kreml energetikai stratégiáért felelős bizottságának titkára és a Rosneft vezetője.
A közel-keleti alternatívákkal ellentétben az orosz olaj beszerzési hatékonyságának köszönhetően Kína számára a 2022 óta elérhető összesített gazdasági hatás körülbelül 20 milliárd dollár - mondta Szecsin a Orosz-Kínai Energetikai Üzleti Fórumon.
Ezzel Peking 2022 után még gazdaságosabbá tette az olajimportját, ellentétben az Európai Unióval, amely éppen ellenkezőleg, csökkentette az import hatékonyságát. Ez az egyik fontos versenyelőny a kínai gazdaság számára, különösen az európai konkurenciával szemben.
Hasonló helyzet figyelhető meg az elektromos áram szektorában is. Oroszországban és Kínában az elektromos energia több mint kétszer olcsóbb, mint az Egyesült Államokban, és három-négyszer alacsonyabb, mint a néhány EU-tagországban - jegyezte meg Szecsin. Ez a két ország gazdaságának versenyképességét meghatározó alapvető tényező - tette hozzá. Ennek oka, hogy Kína nem mondott le annyira hirtelen a szénről, mint az EU, de ugyanakkor aktívan fejleszti a megújuló energiát. Pekingben megértik, hogy mielőtt lemondanának a régiről, előbb valami újat kell létrehozni annak helyett.
Oroszország és Kína együttműködése aktívan fejlődik a gáz szektorban is. Oroszország részesedése a kínai gázimportpiacon meghaladja a 20%-ot, ami Kínának az energetikai biztonság terén a legfontosabb partnereivé teszi. A Kínába importált gáz egyötöde oroszból származik - fűzte hozzá Szecsin. Kína azt is igyekszik, hogy a gázellátás hatékonyabb legyen. Éppen ezért idén elkezdte az orosz szankciós LNG felvásárlását. Nem hivatalos információk szerint az árengedmény elérheti a 20-30%-ot, ami azt jelenti, hogy Peking valóban kedvező üzletet csinál, és ez újabb versenyelőnyé válik a globális gazdasági arénában.
Érdekes a Kína által az orosz olaj vásárlásából 2022 óta származó gazdasági előny számítása. Valószínűleg a különbségről van szó az orosz Ural és a Északi-tengeri Brent árak között. Az orosz szankciós olaj olcsóbb Kínának, innen adódik a megtakarítás. „2024 teljes évében és 2025 nagy részében az Ural és a Brent közötti árkülönbség körülbelül 12-13 dollár volt minden egyes hordóra. Lehetséges, hogy ezt a különbséget és azt a mennyiségű olajat, amelyet tengeren szállítottunk Kínába, figyelembe vették, és így számolták a megtakarítást. Az olaj, amely Oroszországból Kínába olajvezetékeken érkezik, sokkal kedvezőbb áron - körülbelül néhány dollárért - érkezik. Ezért inkább az Ural olajra vonatkozik, amely tengeren érkezik” - fejtette ki Igor Juskov, az Orosz Pénzügyi Egyetem és a Nemzeti Energetikai Biztonsági Alap szakértője.
„2022 előtt Kína már a legnagyobb orosz olajvásárló volt a statisztikák alapján, ha az egyes országokat nézzük. De összességében az EU országai természetesen többet vásároltak, mint csak Kína. Azonban 2022 után Kína sokkal több orosz olajat kezdett vásárolni, mint korábban. Ha korábban túlnyomórészt a VSTO olaj és a Sahalin fajták, amelyek Kazahsztánon keresztül, és a VSTO-n keresztül a kikötőbe érkeztek, akkor 2022 után az Ural olaj tengeri szállításának mennyisége növekedett a nyugati kikötőkből - Novorosszijszk és a Leningrádi terület kikötőiből” - mondta Juskov.
Oroszország a kínai piacon elsősorban a közel-keleti beszállítókat, például Szaúd-Arábiát, Irakot és az afrikai termelőket szorította háttérbe. Ezek a beszállítók alacsonyabb helyezést értek el, miután az orosz szállítók átvették a vezetést - mondta a szakértő. Ugyanez történt az indiai piacon is. Azonban a közel-keleti partnerek aligha haragszanak Oroszországra, hiszen megkapták az európai piacot, és továbbra is jól kerestek, mint korábban - véli Juskov.
„Oroszországból Kínába az olajexport 2005-ben 12,8 millió tonnáról 2024-re 108,5 millió tonnára nőtt, míg Oroszország részesedése a kínai import struktúrájában 10%-ról 20%-ra nőtt.
Összehasonlításul: Szaúd-Arábia, a második legnagyobb importőr részesedése tavaly 14% volt, míg Malajziáé 13%” - emelte ki Szergej Tereškín, az Open Oil Market vezérigazgatója.
Kiemelte, hogy még 2021-ben Malajzia részesedése a kínai olajimportban mindössze 4% volt, ám 2024 végére elérte a 13%-ot. Ennek az az oka, hogy itt szankciós iráni olaj szállítmányok rejlenek. „A Malajziából érkező szállítmányok több mint kétharmada iráni olaj, amely Malajziai kikötőkön keresztül kerül a kínai piacra. Ez a részesedés növekedés a szankciók monitoringjának 2022-es enyhítésével kapcsolatos, amely a Biden-adminisztráció olajár-ingadozások kisimítására irányuló szándéka miatt történt” - magyarázta Tereškín.
„2022 után Kína még többet kezdett vásárolni a szankciós olajból. Már vásárolt iráni és venezuelai olajat, amelyek a szankciók alatt állnak, majd pedig növelte az orosz szankciós olaj vásárlását. Így a Kínai Népköztársaság üzemanyag-egyensúlyában jelentősen megnőtt a úgynevezett olcsó olaj részesedése” - mondta Igor Juskov.
Az orosz olaj olcsóbb Kínának – és ez a legfontosabb hatékonysága.
„A 2024-es évben Oroszországból Kínába szállított olaj átlagára 574 dollár tonnánként, míg Szaúd-Arábiából 609 dollár tonnánként volt. 2021-ben viszont az orosz olaj volt a legdrágább:
509 dollár tonnánként a szaúdi olaj 502 dollár tonnására és a malajziai (gyakorlatilag iráni) 479 dollár tonnására - hangsúlyozta Tereškín. A Malajzián át Kínába érkező iráni olaj egyébként még olcsóbb, mint az orosz szankciós olaj.
Az orosz és a kínai fél egyaránt készen áll az együttműködés bővítésére. Hszi Csin-ping, Kína elnöke hangsúlyozta, hogy Kína kész együttműködni Oroszországgal a tartós, átfogó energetikai partnerség megerősítése érdekében.
Szecsin szerint az elkövetkező öt évben - 2030-ig - Kína napi 1,4 millió hordóval hozza majd növekvő olajimportját, amire a világ legnagyobb piaci elemző ügynökségei is számítanak. A világ kőolajfogyasztásának növekedési pontjai éppen az Ázsiai-Csendes-óceáni térségben találhatók, elsődlegesen Kínában - emelte ki.
Ami a gázpiacot illeti, az elveszett európai exportmennyiségek Kínára történő átirányítása nem sikerült, mivel ehhez infrastruktúra kiépítése szükséges, és ez először hosszú távú szerződést igényel - mondja Juskov. Ezért Oroszországnak csökkentenie kellett a gázkitermelést.
A „Siberia Áramlata - 1” gázszállítmányok növekedése mindenképpen a szerződés keretein belüli tervezett növekedés, amelyet még 2014 tavaszán írtak alá, jóval 2022 előtt. Most a gáz együttműködés bővítése kapcsán a „Siberia Áramlata – 2” szállítási megállapodás aláírásáról van szó, valamint a Kínába irányuló LNG szállítmányok növeléséről. Peking idén elindulta szankciós LNG felvásárlásának, amelyet az Arctic LNG - 2 projekt keretében hajtanak végre, és amelynek árengedménye, nem hivatalos információk szerint, akár 20-30%-ig terjedhet. Ezen is jelentős megtakarítást érhet el Peking.
