Olajgáz és energetika hírei, kedd, 2025. december 2. - tárgyalások Ukrajnáról, piacok és COP30 eredményei

Aktuális hírek az olaj- és gázszektorban 2025. december 2-án: helyzet az olaj- és gázpiacon, megújuló energiafrissítések, geopolitika, beruházások és a világ energetikai szektorának kulcsfontosságú eseményei.

Olajpiac

• Az OPEC+ novemberi ülésén változatlan szinten hagyták a termelést a 2025. IV. negyedévére és a 2026. I. negyedévére. Ez a döntés a meglévő csökkentési séma (körülbelül 3,2 millió hordó/nap) folytatását jelenti a kereslet várható lassulása mellett.
• Az Egyesült Államok rekord mennyiségű olajat termel (~13,8 millió bbl/nap), miközben a kereskedelmi olajkészletek növekednek. Az Egyesült Államok és más országok belső készleteinek növekedése visszahúzza a világpiaci üzemanyagárak további emelkedését.
• Incidens Novoroszijszkban: ukrán drónok megrongálták a Kaspi-tengeri Olajvezeték egyik kikötőjét, amely csökkentette az olajszállítmányokat a kikötőbe. Ez az incidens rövid ideig csökkentette a CPC exportját (~1% a globális piacon), ami ármozgásokat okozott.
• Geopolitika: az ukrajnai tárgyalások továbbra is kulcsfontosságú tényezővé maradnak. A békés rendezés kilátásai a jövőben mérsékelhetik a Oroszország ellen elrendelt szankciókat, és növelhetik az olaj- és gázszállítmányokat. Ugyanakkor az újabb korlátozások kockázata és az eszközök átrendezése továbbra is bizonytalanságot tart fent az iparágban.

Gázpiac

• Európai készletek: a 2025/26-os fűtési szezon kezdetére az EU gázraktárok körülbelül 75–80%-ban telítettek, ami jelentősen meghaladja az átlagos mutatókat. Ez csökkenti a gázhiány kockázatát, és alacsonyan tartja az árakat (TTF ~30 €/MWh).
• SPG-import: Európa aktívan növeli a cseppfolyósított földgáz behozatalát. Az új terminálok indítása az Egyesült Államokban és Ausztráliában, valamint az ázsiai kereslet csökkenése további SPG mennyiségeket biztosít az EU számára. 2025-ben az SPG áramlások jelentősen nőttek Európába, segítve a szállítások diverzifikálását.
• Orosz szállítmányok: Oroszország az ázsiai piacokra helyezi a hangsúlyt. A „Szi­bir erő” exportja Kínába növekszik, a „Szi­bir erő-2” projekt 2026-ra várható. A Gazprom tárgyalásokat folytat a szerződések meghosszabbításáról Törökországgal, megőrizve az exportot a „Török áramlás” mentén. A hagyományos vonalak Európába egyelőre csökkentett csatornákon működnek.
• Belső kereslet: Németországban a gázfogyasztás jelentősen megnőtt a szél- és vízenergia-termelés csökkenése miatt. Ez lassítja a raktárak feltöltését, és helyi árnyomást gyakorol a régióban, bár az európai rendszer összességében megkapja a szükséges importot.

Villamosenergia és megújulók

• Rekord növekedés a megújuló energiák terén: a megújuló energiaforrások a megszokott ütemet felülmúló sebességgel adnak hozzá teljesítményt. A nap- és szélenergia-termelés számos országban a villamosenergia iránti kereslet növekedési ütemét is túllépte, amely először stabilizálta a globális szén-dioxid-kibocsátás szintjét. Kína és az Egyesült Államok maradnak a „tiszta” energia növelésének vezetői, míg Európa fokozatosan korrigálja támogató programjait.
• Infrastrukturális beruházások: a COP30 végén a globális energetikai vállalatok és kormányok bejelentették a hálózati korszerűsítésre és az energiatárolókra szánt nagyszabású finanszírozási terveiket. Csak az energetikai óriások körülbelül 148 milliárd dollárt ígértek évente új távvezetékek és energiatároló rendszerek tervezésére, amelyek jobban integrálják a változó energiaforrásokat.
• Az EU politikája: Brüsszel továbbra is az energetikai függetlenség irányába halad. Új intézkedéseket fogadtak el a REPowerEU keretében – fokozatosen megszüntetik az orosz gáz és olaj importját 2027-ig, továbbá meghosszabbítják a gázraktárak kitöltési követelményeit 2027 végéig, és fokozzák a finanszírozást az energiahatékonysági és tiszta energia projekteknél. Gyorsabb új megújuló projektek és hálózatok építése is tárgyalás alatt van.
• Atomerőművek programja: a „zöld” energiára helyezett hangsúly ellenére az országok nem mondanak le az atomenergiáról. A közelmúltban megjelent EU-jelentés arra utal, hogy az atomerőművekbe (a működési idő meghosszabbítása és új erőművek építése) irányuló beruházás körülbelül 241 milliárd eurót igényel 2050-ig. Párhuzamosan a kis moduláris reaktorok (SMR) és a hidrogéntechnológiák tervei is fejlődnek mint „hidak” a szén-dioxid-mentes gazdaság felé.

Szenes szektor

• Hosszú távú szerződések Ázsiában: sok ázsiai ország továbbra is kénytelen fenntartani a magas szénfelhasználást. Az évekkel ezelőtt megkötött szerződések garantálják a szénalapú hőerőművek működését évtizedekig, a szél vagy a napfény jelenlététől függetlenül. A szakértők becslése szerint Délkelet-Ázsiában a szén továbbra is jelentős részesedést képvisel a termelésben, bár a világ szénrészesedése fokozatosan csökken.
• Globális trendek: ennek ellenére több nagy gazdaság bejelentette a szén fokozatos kivezetését. A kínai piacon első jelét mutatja a kibocsátás csökkenésének a megújuló energia rekord szintű bevezetése révén: 2025-ben a szén-dioxid-kibocsátás először csökkent. Dél-Korea, India és számos európai ország új célokat határozott meg a szénalapú termelés arányának csökkentésére és a „tiszta” energia szerepének növelésére.
• Klímavállalások: a COP30 végső dokumentuma elkerülte a „szén” közvetlen említését (a szén-exportáló országok nyomására), de egyes országok bejelentették saját intézkedéseiket. Dél-Korea például leállítja új szénalapú hőerőművek építését, és fokozatosan bezárja a meglévőket. Ezen kívül a csúcstalálkozón elindították a metáncsökkentő nemzetközi alapot (£25 milliós hozzájárulás), ami közvetve a tisztább energiaforrásokra való áttérést jelzi.

Olajtermékek és finomítók

• Kereslet változása: az olajtermékek iránti kereslet egyenetlenül változik. A dízel és a repülőgép-üzemanyag gyorsabban fellendül, köszönhetően a teherfuvarozások növekedésének és a légi közlekedés újbóli beindításának, míg a benzin iránti kereslet kíméletesebben tér vissza. Ez a kereslet átalakulás a finomítók termelésének alkalmazkodását követeli meg (növelve a dízel és a repülőgép-üzemanyag arányát).
• Finomítás: az olajfinomítók Ázsiában és a Közel-Keleten szinte maximális kapacitással működnek a nyersanyag magas kínálata miatt. Ez magabiztosságot ad az olajtermékek exportjának, azonban a nyersanyag többlet miatt visszahúzza a haszonkulcsokat. Európában a finomítók egy része olyan olajfajták finomítására állt át, amelyek nem esnek a szankciók hatálya alá, de a gyárak kihasználtsága összességében magas marad.
• Szankciók: a orosz olajtermékekre vonatkozó korlátozások továbbra is hatással vannak az egyensúlyra. Az EU és az Egyesült Államok betiltották a dízel és repülőgép-üzemanyag importját Oroszországból, ami arra kényszerítette a finomítók egy részét, hogy alternatív szállítmányokat keressenek. Ezek a lépések visszatartják az árakat a nyersanyag felesleg ellenére, ugyanakkor arra ösztönzik a vállalatokat, hogy gyorsítsák fel az alternatív üzemanyagok fejlesztését és a melléktermékek átfogó hasznosítását.

Cégek és beruházások

• Kutatás és projektek: Európa fokozatosan oldja a fúrásra vonatkozó korlátozásokat. Görögországban novemberben 40 éves szünet után először adtak engedélyt az Exxon/Energean által üzemeltetett offshore gázmezőre, míg Olaszországban és az Egyesült Királyságban a Shell és a Chevron már engedélyt kapott vagy várakozik a meglévő mezők bővítésére. Ezek a lépések a saját erőforrások keresésére vonatkozó új megközelítést tükrözik.
• M&A ügyletek: a szegmens aktivitása magas. Például a Targa Resources elnyerte a gázszállító eszközöket a Perm-í medencében 1,25 milliárd dollárért, megerősítve az Egyesült Államok csővezeték-hálózatát. Az olajtőzsdések (például a Gunvor és a Vitol) az amerikai palás projektekben való részvételt mérlegelik, próbálva diverzifikálni portfóliójukat és biztosítani a hosszú távú üzemanyagellátást.
• SPG projektek: a befektetők felülvizsgálják hosszú távú befektetéseiket. Az Egyesült Királyság kormánya elutasított 1,15 milliárd dolláros finanszírozást egy SPG projekt számára Mozambikban a biztonsági kockázatok és a globális agenda változása miatt. A TotalEnergies felkészült a projekt újbóli indítására, de a finanszírozási időpontok és mennyiségek felülvizsgálatra szorulnak.

Geopolitika és szabályozás

• Szankciók és megállapodások: az ukrajnai tárgyalások továbbra is a piac irányát szabják. Mivel konkrét megállapodás még nem született, a diskurzusban szerepelnek a további szankciók Oroszországgal szemben 2025 után. Az Európai Unió már meghosszabbította a gázraktárak kitöltésére vonatkozó kötelező normákat 2027 végéig, és új ösztönző intézkedéseket jelentett be a „zöld” projektekkel kapcsolatban, próbálva biztosítani az energetikai függetlenséget.
• Nemzetközi együttműködés: a G20 országai és a COP30 résztvevői megállapodtak a klímavédelmi programok finanszírozásának növelésében. A fejlődő országok klímavédelmi célok eléréséhez szükséges éves anyagi támogatási igényei elérhetik a 2,4 trillió dollárt. Kína és India megerősítette, hogy kulcsszerepet kíván játszani a megújuló energetika bővítésében, míg a fejlett országok további befektetéseket ígértek a tiszta technológiákba.
• Regionális kezdeményezések: az uniós szinten új szervezetek jönnek létre. Az EU létrehozta az Energiáért és Nyersanyagokért Felelős Platformot a kritikus erőforrások közös beszerzése érdekében (hidrogén, földgáz stb.). Ázsiában növekvő együttműködés tapasztalható regionális gázpiacok létrehozásában és „zöld” alapok fejlesztésében. Számos ország nemzeti dekarbonizációs terveket dolgoz ki, adó- és támogatási ösztönzők bevezetésével a tiszta energia használatának elősegítése érdekében.
• Technológiai normák: párhuzamosan javítják a kibocsátásra vonatkozó szabályokat. Az Egyesült Államok megszorítja a metánkibocsátási normákat az olaj- és gázmezőkön, míg az EU támogatja a tiszta energia megoldásait szén-dioxid ármegállapítással és kvótával. Ezek a lépések a zöld irányba való gyorsabb áttérést célozzák, és globálisan befolyásolják a vállalatok befektetési stratégiáit.