Részletes elemzés a „téves átutalás” új csalási sémájáról, amely véletlenszerű embereket tesz akaratlan doppingokká. A séma mechanikája, a kockázatok a befektetők számára és a pénzmosás elleni nemzetközi gyakorlat.
Oroszországban egy új csalási séma terjed, amelyben a „téves” pénzátutalások pénzmosási eszközként szolgálnak. Egy látszólag banális véletlenszerű átutalás a számlájára egy nagyobb pénzügyi machináció részévé válhat. Egy ilyen „ajándék” már egy egyedülálló anyát Atyra éppen egy csalási ügyben az ügyészség elé állított.
Hogyan működik a „téves átutalás” séma
A séma mechanizmusa egyszerű: a csalók váratlanul kis összeget, általában több ezer rubelt, átutalnak egy véletlenszerű idegen számlájára. Ezt követően telefonhívás vagy üzenet érkezik: egy ismeretlen, sajnálatos történettel kérik, hogy térítse vissza a pénzt, állítva, hogy azt tévesen küldték az Ön számlájára. Ezenkívül az indok gyakran túldimenzionált vagy megható legenda (például a pénz a beteg rokon részére lett volna, de a feladó tévedett a kártyaszámmal). Ha visszatérítjük a „külsőnek” számító forrást, a polgárok akaratlanul is belekeverednek a gyanús tranzakciók láncolatába.
- 1. lépés: Az illegálisan szerzett pénzt (gyakran online kaszinóból, csalási sémákból vagy illegális kriptovaluta-átváltókból) a bűnözők apró részletekre bontják, és véletlenszerű emberek számláira utalják.
- 2. lépés: Miután megkapta az átutalást, az áldozat „beleesik” a kitalált legendába, és a csaló kérésére a pénzt a bűnözők által megadott számlákra küldi el (nem vissza az eredeti helyszínre!).
- 3. lépés: A pénz olyan számlára kerül, amely a bűnözők irányítása alatt áll, már mint „tiszta” forrás. Most már nehezebb nyomon követni, és az, aki megkapta az átutalást, de facto bűnrészesévé válik a pénzmosásnak.
Példa: „téves” átutalás 40 ezer forintról és ügy 1,5 millióról
Egy nemrégiben Atyrában történt eset megmutatta, mennyire veszélyes egy ilyen séma. Egy többgyermekes egyedülálló anya 40 ezer rubelt kapott egy ismeretlentől. Ezt követően telefonhívás érkezett: a férfi azt állította, hogy tévesen utalta a pénzt, nem volt a beteg nagymama számlájára. A nő elhitte a történetet, és visszaküldte a 40 ezeret a megadott adatokra. Nem sokkal ezután a bank blokkolta a számláját, és a rendőrség kihallgatásra hívta. A látszólag ártatlan helyzet egy nagyobb csalási eset része lett: a 40 ezer forint egyik volt a 1,5 milliós láncban. Most bűnös szereplőnek minősült a csalási ügyben, és bűnözői csoport segítőjének tekintik. Az ilyen szerepért akár 6 év börtönbüntetést is kaphat.
A csalók célja: a „piszkos” pénz legalizálása
Miért hajlandó a bűnözői csoport „megosztani” a pénzt véletlenszerű emberekkel? Az a helyzet, hogy így látszólagos jogszerű tranzakciókat hoznak létre, és hamis, jogszerű kapcsolatot alakítanak ki az áldozat és saját maguk között. A „téves” átutalás visszatérítése rögzíti a pénzügyi kapcsolat tényét a címzett és a bűnözők között. Ezek a hamis, egyszeri tranzakciók lehetővé teszik az illegálisan megszerzett pénzmosást, anélkül hogy gyanút keltenének a bankmonitorozó rendszereknél. Ezen kívül a jogi szempontból első pillantásra ártalmatlannak tűnő visszatérítési művelet alapot teremt a további tranzakciókhoz. Bármennyire is bonyolult utakat alakítanak ki, idegen számlák bevonása köztes kapcsolati elemeként elkerülhetetlen.
Szánalom és félelem: manipulációk összefonódása
A „téves átutalás” séma nem számítógépes támadások erejével működik, hanem inkább az emberi érzésekre játszik. Az esetek többségében a pénz címzettjei jobban szeretnék visszaadni a mások pénzét, őszintén hiába hisznek a feladó által leírt „igazságosság” konstrukciójában. Ezt a pszichológiai jellemzőt használják ki a csalók. Amikor a sajnálatos kérés nem hat, beindítják a másik forgatókönyvet - megpróbálnak hatóságként lépni fel, és állítani, hogy az Ön által kapott átutalás illegális pénz (például terrorizmus finanszírozására szánták). Büntetőeljárás fenyegetésével a hamis hatóságok követelik, hogy jelentős összeget utaljon át egy „biztonságos” számlára. Így a megfélemlítés és zsarolás eszközévé válnak, pánikot keltenek és engedelmességre kényszerítik az embereket.
Jogi kockázatok: a számla blokkolásától a büntetőeljárásig
Még ha az áldozat is tudatosan járt el, a következmények pusztítóak lehetnek. Az orosz törvényhozás az ilyenfajta segítséget csalás bűnsegédjének (lásd: 159. § a BTK-ban) vagy pénzmosásban való részvételnek (lásd: 174. § és 174.1 §) tekinti. Nehéz bizonyítani a közvetlen szándékot, ezért a közvetett szándék fogalmát használják: az embernek „előre kellett volna látnia” az eseményeket. Az objektív bűnrészességi jelek közé tartozik: a számlára érkező források gyors visszautalása, a bank tájékoztatásának elmulasztása gyanús átutalásról, valamint a kéréssel való beszélgetések törlése.
A büntetőeljáráson kívül pénzügyi következmények is várhatók. A 115-FZ törvény értelmében a bank köteles blokkolni minden számlát, amelyen észlelte a „beérkezett - azonnali küldés” sémát. Az ilyen megelőző blokkolás azt jelenti, hogy függetlenül a további büntetésektől, hosszú időre elveszítheti a banki szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
A probléma nagysága: a növekvő esetek és a tipikus áldozatok
2025-re már több száz ilyen ügy ismert. A legtöbb érintett átlagos ember: nyugdíjasok, szülési szabadság alatt álló anyák, diákok, akik „egyszerűen sajnálták” a kérőt. Most a nyomozás alatt állnak, befagyasztott számlákkal és a börtön valódi kilátásaival.
Hogyan védekezhetünk: banki és jogi szakértők tanácsai
A szakértők egyetértenek: ha váratlan pénz érkezik a számlájára, ne küldje vissza közvetlenül a hívó kérésére. Noha vágyik, hogy segítsen a tévedésbe esett feladónak, jobb, ha azt javasolja, hogy forduljon a saját bankjához a tévesen átutalt összeg visszaszerzéséhez. Az átláthatóság érdekében a számla tulajdonosának, ha furcsa átutalást kap, azonnal kapcsolatba kell lépnie a saját bankjával. A legjobb megoldás felkeresni a bankfiókot, és írásban benyújtani a számukra ismeretlen eredetű külső átutalásról szóló nyilatkozatot. Ha ez nem lehetséges, hívja a bank ügyfélszolgálatát, és adja meg az átutalás dátumát, összegét és a feladó nevét, hogy rögzítse a bejelentést. Ez megszabadítja a gyanúktól a pénzmosás passzív részvételében.
- Ne térítse vissza az átutalt összeget közvetlenül az ismeretlen feladó számára - nem lehet biztos abban, hogy a pénz jogszerűen van a birtokából.
- Ne költsön el váratlan beérkezéseket a természetük tisztázásáig.
- Azonnal hívja fel saját bankját, és dokumentálja a bejelentést a szokatlan eredetű pénzvisszafizetésről.
- Ha az „átadó” részéről nyomás vagy fenyegetések érkeznek - azonnal értesítse a rendőrséget, és adja meg a telefonhívások vagy szöveges kommunikáció archivált másolatait.
Globális nézőpont: pénzmúlák és a pénzmosás elleni küzdelem
A séma, amelyben a megkárosított polgárok akaratlan bűnrészesekké válnak, világszerte elterjedt. A nemzetközi gyakorlatban ezeket az közvetítőket „pénzmúlaként” (money mules) emlegetik. Az európai bankok becslése szerint évente számos százmillió dollárt mosnak át a mólakon keresztül. Az FBI, az Europol és más globális ügynökségek figyelmeztetnek: még a tudattalan bűnrészesség is büntetőjogi eljárásokat és pénzügyi szankciókat vonhat maga után. A befektetők és a pénzügyi piac minden résztvevője számára ez figyelmeztetés a pénzmosás elleni AML-eljárások szigorú betartásának fontosságára és a pénzátutalások során a fokozott éberségre. Az új pénzmosási sémák Oroszországban ismét figyelmeztetnek minden pénzügyi rendszer résztvevőjét, hogy rendkívüli óvatossággal közelítsenek bármilyen váratlan pénzátutaláshoz.
