Aktuális hírek az olaj- és gázipar és az energetikai szektor 2025. november 23-i állapotáról: az olaj- és gázpiac dinamikája, a TÉK helyzete, a megújuló energia, a szén, geopolitika, kereslet és kínálat, a belső üzemanyagpiac.
Az olaj- és gázipar, valamint az energetikai szektor 2025. november 23-i aktuális eseményei ellentmondásosságukkal vonják magukra a befektetők és a piaci szereplők figyelmét. Meglepetés diplomáciai kezdeményezések óvatos optimizmust sugallnak a geopolitikai feszültség enyhülését illetően, amit a kockázati prémium csökkenése is tükröz az olajpiacon.
A globális olajárak továbbra is nyomás alatt állnak a kínálat többlete és a gyengült kereslet miatt – a Brent jegyzések 62 dollárra csökkentek hordónként (WTI – körülbelül 58 dollár), ami a tényezők törékeny egyensúlyát tükrözi. Az európai gázpiac viszonylag kiegyensúlyozottnak tűnik: az EU tagállamainak földgáztározói magas szinten (80% felett a kapacitás 80%-ához képest) maradnak, biztosítva a tartalékot a téli időszakra és alacsony szinten tartva az árakat.
Ugyanakkor a globális energiatávlat növekvő ütemben halad – sok országban új rekordokat rögzítenek a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelésben, bár az energiarendszerek megbízhatósága érdekében továbbra is szükség van a hagyományos forrásokra. Oroszországban a nemrégiben bekövetkezett üzemanyagár-emelkedést követően a hatóságok által tett intézkedések kezdik hozni az eredményeket, és a belső piacon a helyzet stabilizálódik. Az alábbiakban részletes áttekintést nyújtunk a legfontosabb hírekről és tendenciákról az olaj-, gáz-, elektroenergetikai és nyersanyag szegmensekben ezen a napon.
Olajpiac: geopolitikai levezetés és a kínálat többlete csökkenti az árakat
A globális olajárak viszonylag alacsonyan maradnak a fundamentális tényezők hatására. A Brent ára 62-63 dollár körüli szinten kereskedik, a WTI pedig körülbelül 58 dollár, ami körülbelül 15%-kal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. Az árak alakulását egyszerre több kulcsfontosságú tényező befolyásolja:
- OPEC+ termelési növekedése: az olajszövetség folyamatosan növeli a kínálatot. 2025 decemberében a megállapodás résztvevői közötti összesített termelési kvóta körülbelül 137 ezer hordóval/napra emelkedik. Korábban, nyártól kezdve, a havi növekedések 0,5-0,6 millió hordóra rúgtak naponta, ami a világ olaj- és olajtermék készleteinek visszatéréséhez vezetett a járvány előtti szintekhez. Noha a 2026-os kvóták további emelései leálltak az esetleges túltermelés miatti aggodalmak miatt, a jelenlegi kínálati növekedés már árat nyomó hatást gyakorol.
- A kereslet csökkenése: a globális olajfogyasztás növekedési üteme jelentősen csökkent. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a kereslet növekedése a 2025-ös évben kevesebb mint 0,8 millió hordó/nap (szemben a 2023-as 2,5 millióval). Még az OPEC előrejelzése is most már mérsékeltebb – körülbelül +1,2-1,3 millió hordó/nap. A globális gazdaság gyengülése és az előző évek magas áraiból adódó hatás korlátozza a fogyasztást, a további tényező pedig Kína ipari növekedésének lassulása, ami a második legnagyobb olajfogyasztó étvágyát is megfékezi.
- Geopolitikai jelek: az Egyesült Államoktól érkező hírek a lehetséges béketervről Ukrajnában csökkentették a geopolitikai bizonytalanság egy részét, megszüntetve a kockázati felárat az árakban. Azonban a valós megállapodások hiánya és a fennálló szankciós nyomás nem engedi, hogy a piac teljesen megnyugodjon. A kereskedők reflexszerűen reagálnak a hírekre: amíg a békepolitikai kezdeményezések nem valósulnak meg, a hatás rövid távú.
- A palaolaj-kitermelési korlátozások: az Egyesült Államokban az alacsony árak kezdik visszatartani a palaolaj-termelőket. Az amerikai olajmedencékben a fúróberendezések száma csökken, mivel a jegyzések körülbelül 60 dollárra süllyedtek. Ez a cégek nagyobb óvatosságát jelzi, és veszélyt jelent a kínálat növekedésének lassulására az Egyesült Államokban, ha ezek az árak hosszabb távon fennmaradnak.
E tényezők összegző hatása egy túlkínálati helyzetet alakít ki: a globális kínálat jelenleg kissé meghaladja a keresletet. Az olajárak biztosan alacsonyabb szinten maradnak, mint tavaly. Több elemző úgy véli, hogy ha a jelenlegi tendenciák fennmaradnak, a Brent átlagára 2026-ra 50 dollár körüli szintre süllyedhet. Jelenleg a piac viszonylag keskeny sávban marad, nem kap impulzusokat sem a drámai növekedéshez, sem a zuhanáshoz.
Gázpiac: Európa tartalékkal lép a télbe, az árak mérsékeltek
A gázpiacon középpontban áll Európa felkészülése a fűtési szezonra. Az EU országai aktívan töltötték a földalatti gáztározóikat (PHT) a nyár és az ősz folyamán. November közepére az európai tárolók körülbelül 82%-os telítettséggel rendelkeztek – kissé alatta a célnak (90%-nak november 1-ig), de még mindig nagyon kényelmes szinten. Ez jelentős tartalékot biztosít egy hideg tél esetére. A gázárak a piacon alacsony szinten maradnak: a decemberi határidős ügyletek a TTF piacon körülbelül 25-28 €/MWh (körülbelül 320-360 dollár ezer köbméterenként) körül kereskednek, ami több mint egy éve nem látott minimum. Az ilyen mérsékelt árak a kereslet és kínálat kiegyensúlyozottságát jelzik az európai piacon.
Fontos szerepet játszik a cseppfolyósított földgáz (LNG) magas importja. Az aktív LNG-szállítmányoknak (többek között az Egyesült Államokból és Katarról) köszönhetően az európaiak képesek voltak kompenzálni a csökkenő orosz gázvezetékes szállításokat és idő előtt megtölteni a PHT-t. Az őszi hónapokban a havi LNG-import az EU-ba stabilan meghaladta a 10 milliárd köbmétert. További tényező – a viszonylag enyhe időjárás a tél elején, amely visszafogja a fogyasztást és lehetővé teszi a tárolás lassabb felszabadítását, mint általában. A jövőbeni potenciális kockázat – a verseny növekedése az LNG iránt Ázsiából, ha a térség országaiban hideg időjárás sújtja és megnövekszik a gáz iránti kereslet. Mindazonáltal jelenleg az európai gázpiac egyensúlya stabilnak tűnik, az árak pedig viszonylag alacsonyak. Ez a helyzet kedvező az ipar és az energiaipar számára Európában a tél kezdetén.
Nemzetközi politika: békekezdeményezések Ukrajnában és új amerikai szankciók
November második felében biztató jelek jelentek meg a geopolitikai színtéren. A hírek szerint az amerikai fél elkészített egy tervet a ukrán konfliktus rendezésére, amely többek között a Oroszország ellen bevezetett szankciók egy részének eltörlését is előirányozza. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a sajtó szerint hangsúlyos jeleket kapott Washingtonból, hogy sürgősen el kell fogadnia a Moszkva részvételével kidolgozott javaslatot. A békés megállapodások lehetősége óvatos optimizmust sugall a piacoknak: a konfliktus deeszkalációja idővel lehetővé teheti az orosz energiahordozók exportkorlátozásának eltörlését és javíthatja az üzleti klímát.
Ugyanakkor eddig semmiféle valós változás nem történt a szankciós rezsimben – sőt, a Nyugat fokozza a nyomást. November 21-én hatályba léptek az új amerikai szankciók, amelyek közvetlenül az orosz olaj- és gázszektort célozzák. A legnagyobb cégek, a Rosznyefty és a Lukoil alá kerültek a megszorítások alá: a világ más részén található partnereknek előírták, hogy e határidőre teljesen szüntessék meg az együttműködést velük. Korábban az amerikai kormány jelezte, hogy hajlandó további intézkedéseket bevezetni, ha nem lát előrelépést a politikai pályán – akár szigorú tarifák bevezetéséig azon országokkal szemben, amelyek továbbra is aktívan vásárolják az orosz olajat.
Így a konkrét áttörés hiánya a diplomáciai fronton azt jelenti, hogy a szankciós nyomás teljes mértékben fennmarad. Mindazonáltal a párbeszéd folytatása arra ad reményt, hogy a legszigorúbb lépések a Nyugat részéről egyelőre elhalasztódnak. Az elkövetkező hetekben a piac figyelme a világ vezetői közötti kapcsolatok fejlődésére irányul: a pozitív elmozdulások javíthatják a befektetői kedvet és enyhíthetik a szankciós retorikát, míg a tárgyalások kudarca újabb szankcióoptimalizálást jelezhet. Az aktuális békepolitikai kezdeményezések következményei hosszú távon hatással lesznek az energetikai együttműködésre és a játékszabályokra az olaj- és gázpiacon.
Ázsia: India csökkenti az orosz olajimportot, Kína növeli a vásárlásokat
- India: Szembenézve a nyugati szankciós politika nyomásával, Újdelhi kénytelen módosítani az energetikai stratégiáját. Korábban az indiai hatóságok világossá tették, hogy az orosz olaj és gáz importjának drámai csökkentése elfogadhatatlan a számukra, mivel ezek a szállítmányok létfontosságú szerepet játszanak az energiabiztonság biztosításában. Azonban az amerikai nyomás fokozódásával az indiai feldolgozók elkezdtek csökkenteni a beszerzéseket. A legnagyobb magánolajcég, a Reliance Industries teljesen leállította az orosz olaj importját a jambnágari komplexumba november 20-án. Az indiai piac megőrzése érdekében az orosz szállítóknak plusz kedvezményt kellett felajánlaniuk: a decemberi Urals olajszállítmányokat körülbelül 5-6 dollárral adják alacsonyabban, mint a Brent árat (miközben nyáron a kedvezmény körülbelül 2 dollár volt). Ennek eredményeként India továbbra is jelentős mennyiségű orosz olajat vásárol kedvező feltételekkel, bár a következő hónapokban az összimport csökkenni fog. Párhuzamosan az ország vezetése lépéseket tesz az importtól való hosszú távú függőség csökkentésére. Már augusztusban Narendra Modi miniszterelnök bejelentette egy nemzeti program elindítását a mélytengeri olaj- és gázmezők feltérképezésére. E kezdeményezés keretében az állami vállalat, az ONGC mélyfúrásokat indított (akár 5 km mélyen) az Andamán-tengerben; az első eredmények biztatónak bizonyulnak. Ez a „mélytengeri misszió” új szénhidrogénkészletek felfedezésére hivatott, és közelebb hozza Indiát az energiai függetlenség fokozatos eléréséhez.
- Kína: A legnagyobb ázsiai gazdaság szintén kénytelen alkalmazkodni az energiaforrások importjának szerkezetéhez, miközben növeli a belföldi kitermelést. A kínai importőrök továbbra is a legnagyobb vásárlói az orosz olajnak és gázellátásnak – Peking nem csatlakozott a nyugati szankciókhoz, és kihasználta a helyzetet, hogy kedvező árakon vásárolja meg az alapanyagokat. Azonban az Egyesült Államok és az EU legutóbbi szankciós lépései korrekciókat eredményeztek: a kínai állami kereskedők ideiglenesen felfüggesztették az új orosz olajvásárlásokat a másodlagos szankcióktól való félelem miatt. Az így keletkező piaci részt részben a független feldolgozók töltötték ki. Az új Yulong olajfinomító a Shandong tartományban drasztikusan növelte a beszerzéseket, és 2025 novemberében rekordmennyiségű importot ért el – körülbelül 15 nagy tankhajós szállítmánnyal (naponta akár 400 ezer hordós mennyiségből), főként orosz olajat vásároltak (ESPO, Urals, Sokol). A Yulong kihasználta, hogy egyes beszállítók visszavonták a közel-keleti alapanyagok szállításait a szankciók miatt, és átvette a felszabadult mennyiségeket. Ezzel párhuzamosan Kína növeli saját olaj- és gázkitermelését: 2025 január-július között a nemzeti cégek 126,6 millió tonna olajat (+1,3% az előző évhez képest) és 152,5 milliárd köbméter gázt (+6%) állítottak elő. A belföldi termelés növekedése részben segít kielégíteni a megnövekedett keresletet, de nem szünteti meg a behozatal iránti igényt. Az elemzők szerint a következő években a Kínai Népköztársaság a külső olajszállításoktól továbbra is legalább 70%-ban, és a gázt tekintve körülbelül 40%-ban függni fog. Így India és Kína, a két legnagyobb ázsiai fogyasztó, továbbra is kulcsszerepet játszik a globális nyersanyagpiacokon, kombinálva az import biztosításának stratégiáit a saját erőforrás-bázis fejlesztésével.
Energiaátmenet: rekordszámú VÍÉ a hagyományos energia szerepének megtartása mellett
A globális átmenet a tiszta energiára gyors ütemben halad. Sok országban új rekordokat rögzítenek a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelésben. Az Európai Unióban 2024 végére az összesített termelés a nap- és szélerőművekből először haladta meg a szén- és gáztüzelésű erőművek villamosenergia-termelését. A tendencia 2025-ben is megmaradt: az új kapacitások bevezetése tovább növelte a „zöld” energiatermelés arányát az EU-ban, míg a szén részesedése az energetikai egyensúlyban csökkent, miután ideiglenesen emelkedett a 2022-2023-as energetikai válság időszakában. Az Egyesült Államokban a megújuló energia szintén történelmi csúcsokat ért el – 2025 elején a teljes termelés több mint 30%-át tette ki a VÍÉ, és az összesített szél- és napenergia-termelés meghaladta a szénalapú erőművek termelését. Kína, mint a megújuló energiaforrásokkal rendelkező legnagyobb ország, évente tucatnyi gigawatt új napenergia és szélerőművet helyez üzembe, folyamatosan frissítve saját generálási rekordjait.
Összességében a cégek és a befektetők világszerte hatalmas összegeket fektetnek a tiszta energia fejlődésébe. Az IEA becslése szerint a globális energiaszektorban 2025-ben túllépik a 3 trillió dollárt, amelyből több mint felét VÍÉ projektekbe, elektromos hálózatok modernizálásába és energiatároló rendszerekbe fektetik. Ugyanakkor az energiarendszerek továbbra is támaszkodnak a hagyományos termelésre az energiaellátás stabilitásának biztosítása érdekében. A nap- és szélenergia arányának növekedése új kihívásokat teremt a hálózat kiegyensúlyozásában azokban az órákban, amikor a megújuló források nem termelnek áramot (éjszaka vagy szélcsendben). A csúcsidőszakok fedezésére és a tartalékok biztosítására továbbra is gáztüzelésű és akár széntüzelésű erőműveket is bevonnak. Így egyes európai régiókban tavaly télen szükség volt az energiaáramlás ideiglenes növelésére a széntüzelésű erőművek által a szélcsendes időszakokban – a környezeti költségek ellenére. Számos ország kormánya aktívan fektet be energiatárolási rendszerek (ipari akkumulátorok, vízfelgyülemlő állomások) és „okos” hálózatok fejlesztésébe, amelyek rugalmasan képesek elosztani a terhelést. E lépések célja az energiaszolgáltatás megbízhatóságának növelése a VÍÉ arányának növekedésével. A szakértők előrejelzik, hogy már 2026-2027-re a megújuló energiaforrások globális szinten az első helyre léphetnek a villamosenergia-termelés volumenében, végleg megelőzve a szenet. Azonban a következő néhány évben szükség van a klasszikus erőművek fenntartására is a megszakítások elleni biztosítékként. Így az energiaátmenet új magasságokat ér el, de finom egyensúlyt igényel a „zöld” technológiák és a hagyományos erőforrások között.
Szén: Magas kereslet stabilan tartja a piacot
A VÍÉ gyors ütemű fejlődése ellenére a globális szénpiac továbbra is jelentős volumenekkel rendelkezik, és a globális energiakészlet alapvető részét képezi. A széntüzelő anyag iránti kereslet különösen magas az Ázsiai-Csendes-óceáni térségben, ahol a gazdasági növekedés és az energiaipar igényei intenzív felhasználást tartanak fenn. Kína, mint a világ legnagyobb szénfogyasztója és termelője, ezen a télen közel került a rekordtermelési szinthez az energiaszénből. 2025 októberében a kínai hőerőművekben (főként széntüzelésűek) a termelés 7%-kal nőtt az előző évhez képest, e hónapra elérve a hónap maximumát az egész történet során, jelezve a növekvő energiaigényeket (Kína összes villamosenergia-termelése októberben meghaladta a 30 éves rekordot). Ugyanakkor Kínában a széntermelés körülbelül 2%-kal csökkent a bányák biztonságának fokozott ellenőrzése következtében, ami a belső árak emelkedéséhez vezetett. November közepére az energetikai szén árak Kínában elérték az elmúlt év legmagasabb szintjét (kb. 835 jüan/tonna a kulcsfontosságú Qinhuangdao-i tengeri csomóponton), ami a behozatal növekedését ösztönözte. Kína szénimport mennyisége magas szinten marad – novemberre várhatóan körülbelül 28-29 millió tonnát importálnak tengeri úton, szemben a 20 millió tonnás minimummal júniusban. A megnövekedett kínai kereslet támogatja a globális szénárakat: az indonéz és ausztrál energetikai szén árak hónapok óta nem látott csúcsaikra emelkedtek (30-40%-kal a nyári minimumok felett).
Más nagy importáló országok, például India, szintén aktívan használják a szenet az áramtermeléshez – India villamosenergia-termelésének több mint 70%-át még mindig széntüzelésű erőművek biztosítják, és a szén abszolút fogyasztása a gazdasággal együtt nő. Sok délkelet-ázsiai fejlődő ország (Indonézia, Vietnam, Banglades stb.) továbbra is új széntüzelésű erőművek építésébe kezd, hogy kielégítse a lakossági és ipari kereslet növekedését az áramra. A vezető szénexportáló országok (Indonézia, Ausztrália, Oroszország, Dél-Afrika) növelik a termelést és a szállítást, hogy kihasználják a kedvező piaci helyzetet. Összességében a 2022-es árrobbanást követően a nemzetközi szénpiac stabilabb állapotba került. Bár sok ország bejelentette a szénhasználat csökkentésére vonatkozó terveit a klímacélok érdekében, rövid távon ez az energiahordozó továbbra is nélkülözhetetlen a megbízható energiaellátás szavatolására. Az elemzők megjegyzik, hogy a következő 5-10 évben a széntermelés, különösen Ázsiában, továbbra is jelentős szerepet játszik, szemben a globális dekarbonizációs erőfeszítésekkel. Így a szénszektorban jelenleg viszonylagos egyensúly tapasztalható: a kereslet stabilan magas, az árak mérsékeltek, a szektor pedig továbbra is a globális energetika egyik alappillére.
Orosz üzemanyagpiac: a hatóságok intézkedései stabilizálják az árakat
Oroszország belső üzemanyagpiacán átfogó lépéseket tesznek az árhelyzet normalizálása érdekében. Még nyár végén az üzemanyag nagykereskedelmi ára rekordszintre emelkedett az országban, helyi üzemanyaghiányokat okozva számos töltőállomáson. A kormány kénytelen volt fokozni a piaci szabályozást: szeptembertól korlátozásokat vezettek be az olajtermékek exportjára, párhuzamosan a finomítók (NPP) növelték a termelést a tervezett karbantartások befejezését követően. Október közepére, e lépések eredményeként az üzemanyag tőzsdei jegyzései visszafordultak a csúcspontoktól.
A csökkenő tendencia novemberben is megmaradt. A Szentpétervári Nemzetközi Árutőzsde adatai szerint november 21-ig egy hét alatt az A-92 benzin ára 5,3%-kal, az A-95 pedig 2,6%-kal csökkent. Csak a november 21-i kereskedési session során az A-92 tonnája 60 286 rubelre, az A-95 pedig 71 055 rubelre csökkent. Az nyári gázolaj nagykereskedelmi ára egy hét alatt 3,3%-kal csökkent. Ahogy Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes megjegyezte, a nagykereskedelmi piac stabilizálása hamarosan ezekben a számokban is tükröződni fog – a fogyasztói árak csökkenése a benzinkutaknál a második hetet követően is folytatódik (átlagosan 13-15 kopekkel literenként). November 20-án a Állami Duma elfogadott egy törvényt, amely az üzemanyag belső piacon prioritási ellátását célozza. Összességében a végrehajtott lépések már hozták az első eredményeket: az árnövekedés csökkentése, és a helyzet a őszi üzemanyag-krízis után normalizálódik. A hatóságok arra számítanak, hogy megtartják az árak ellenőrzését és megakadályozzák az újabb üzemanyagár-emelkedéseket a következő hónapokban.
