Olajpiac: A Brent 90 dollárnál stabilizálódik a tavasz óta legjobb hónap után
A világ olajpiaca július végén pozitív jegyekkel zárta a hónapot. A pénteki kereskedés végén a Brent hordónként 1,3%-kal drágult, elérve a 90,12 dollárt, míg az amerikai WTI 1,5%-ot emelkedett és 84,67 dollárt ért el. A hónap során az északi-tengeri referencia körülbelül 24%-kal növekedett, a WTI pedig 21%-kal: ez a legjobb eredmény március óta, amikor Irán körüli feszültségek először vezetettek háromjegyű jegyzéshez. Orosz Urals olaj ára körülbelül 85 dollár/hordó, a Brenthez viszonyított diszkont csökkent a globális piacon tapasztalható ellátási hiány miatt.
A héten az olajárakat befolyásoló kulcsfontosságú tényezők:
- Geopolitikai prémium: a Hormuzi-szoros blokádja és a Irán körüli folyamatos katonai konfliktusok több dolláros kockázati prémiumot tartanak fenn a jegyzéseknél;
- A tényleges kínálat csökkenése: a Perzsa-öbölből származó export alternatív útvonalakon halad, korlátozott kapacitással, és az iráni mennyiségek egy része ténylegesen kiesett a piacról;
- Tartós kereslet: a rendkívüli hőség az északi féltekén fenntartja az energia- és üzemanyag-fogyasztást, míg a finomítók magas kihasználtsággal működnek az autószezon csúcsidőszakában.
A vezető befektetési bankok elemzőinek konszenzusa a Brent 2026-os átlagáráról 85 dollár/hordóra emelkedett. A heti ingadozások tartománya továbbra is széles: július végén a jegyzések 84 és 100 dollár között mozogtak, tükrözve a világ olajpiacának érzékenységét a Közel-Keletről érkező hírekre.
OPEC+: a kvóták végső emelése és stratégiai szünet
A hétvégén a legfontosabb esemény az OPEC+ "hét" ülésére került sor augusztus 2-án. Az alliansz kulcsfontosságú döntései:
- Szeptembertől az olajkitermelési kvóták napi 188 ezer hordóval nőnek — ezzel befejeződik a 2023-tól érvényes önkéntes 1,65 millió hordós csökkentés fokozatos feloldása;
- A szeptemberi lépés után az alliansz szünetet tart a termelés növelésében a kereslet és kínálat egyensúlyának felmérésére;
- A 2022-ben bevezetett körülbelül 2 millió hordós korlátozások érvényben maradnak — a szétosztásukról szóló döntést elhalasztották.
Februártól 2026 augusztusáig az alliansz összesített kvótája körülbelül 940 ezer hordóval nőtt — ez a mennyiség az ománi kitermeléssel egyenértékű. Az egyesület formátuma megváltozott: miután az Egyesült Arab Emírségek kilépett az OPEC-ből és az OPEC+-ból május 1-jén, a döntéseket "hetes" — Szaúd-Arábia, Oroszország, Irak, Kuvait, Kazahsztán, Algéria és Omán — hozza. Az alliansz óvatos stratégiája érthető: a Hormuzi-szoros blokádja miatt néhány résztvevő fizikai képessége a kivitel növelésére korlátozott, és a papíralapú kvótaemelés nem vezet arányos kínálati bővüléshez.
Hormuzi-szoros: Teherán elutasítja a blokád feloldását, tárgyalások Ománnal a végső szakaszban
A geopolitikai háttér továbbra is meghatározó tényező az egész energetikai szektor számára. Vasárnap Teherán hivatalosan cáfolta a Hormuzi-szoros átkelésének újbóli megnyitásáról szóló híreket és azokat megbízhatatlannak nevezte. Ugyanakkor Irán külügyminisztere elmondta, hogy az Ománnal folytatott konzultációk a tengeri forgalom közös kezelési mechanizmusának létrehozásáról a befejezéshez közel állnak — ez az első kézzelfogható jel a lehetséges de-eszkálódásra az elmúlt hetekben.
A globális piacon a tétek rendkívül magasak: a válság előtt a szoroson átlagosan a világ olajszállítmányainak körülbelül egyötöde haladt, míg Európa az importált LNG 12-14%-át kapta Katarból ezen az útvonalon. A befektetők figyelemmel kísérik a Washingtonban szorgalmazott iráni szárazföldi blokádról szóló javaslatot is — annak megvalósítása újabb olaj- és gázár-emelkedést provokálhat. Bármilyen előrelépés a tárgyalási úton viszont gyorsan csökkentheti a geopolitikai prémium egy részét: a szakértők becslése szerint, ha békeszerződést írnának alá, a Brent ára visszatérhet a 70 dolláros szint közelébe.
Az európai gázpiac: az öt éves minimum tartalékokkal a tél előtt
Az európai gázpiac továbbra is a világ energetikai szektorának legsebezhetőbb szegmense. A TTF gáztőzsdén a jegyzések júliusban körülbelül 55%-kal nőttek, tartósan 500 dollár fölött, ezer köbméterenként. A feszültség okai strukturális jellegűek:
- Az EU földalatti gáztározójának (PHG) töltöttségi szintje augusztus elején alig haladja meg az 56%-ot — ez a legalacsonyabb érték ezen időszakra 2021 óta, és 18 százalékponttal alacsonyabb az ötéves átlagtól;
- A 2025–2026-os hideg tél után a kivételi idény azzal a hátránnyal zárult, hogy a tározók töltöttsége kevesebb volt mint 28%, és a kiesett mennyiségeket nem sikerült pótolni;
- Ahhoz, hogy az előírt célokat elérje a fűtési idényre, a nettó betárolásnak minimum 68 milliárd köbméternek kell lennie, azonban eddig a terv kevesebb mint felét teljesítették;
- Európa piaci versenyt veszít Ázsiával szemben a szabad LNG szállítmányokért, míg a júliusi hőség növelte a gázigényedet az elektromos áram előállításához a légkondicionáló rendszerek számára.
Júliusban a gáz betárolási ütemei a leglassabbak voltak a megfigyelési történelem során. Ha a tendencia nem változik augusztus-szeptemberben, a 2026–2027-es tél a legnehezebb lehet az európai energetikában a válságos 2022 óta — ennek megfelelő következményekkel az ipar, az áramtermelés és az infláció terén az euróövezetben.
LNG és Ázsia: egymilliárd dollárnyi további költség és átállás a szénre
A közel-keleti konfliktus öt hónapja Ázsia dél-államai számára több mint 1 milliárd dollár többletköltséget jelent az LNG importján. A logisztikai költségek emelkedése és az útvonalak átalakítása legjobban Pakisztánt és Bangladesht sújtja, ahol áramellátási problémák és áramkimaradások tapasztalhatóak. Az Ázsiában a liquefied gas spotárak a válság ideje alatt több mint duplájára nőttek, ami arra kényszerítette az importőröket, hogy átgondolják a tüzelőanyag-kiegyenlítést a szén javára. Kína ezenkívül csökkenti az arktikus LNG mennyiségek reexportját, a saját készleteik feltöltése érdekében a fűtési idény előtt, a rendkívüli hőség és a rekordigény miatt.
Kőszén: a gázválság csendes haszonélvezője
A szénpiac egyértelmű haszonélvezője volt a drága gáz. Ázsia legnagyobb gazdaságai növelik a szénalapú energia termelését: Dél-Korea közel 40%-kal emelte a szénenergiás erőművek termelését — a 2019 óta legmagasabb szintre, Japán pedig 11%-kal. Az energetikai szén importja minden irányban növekszik: Dél-Korea januártól májusig majdnem megduplázta az orosz szén beszerzését, míg jelentősen növelte az ausztrál szén szállításait is. Az ARA európai hubon a jegyzések 118-124 dollár között mozognak egy tonnára, míg az ausztrál koksziszén indexe meghaladta a 215 dollárt. Az exportálók, mint Indonézia, Ausztrália, Oroszország, Dél-Afrika számára a környezet kedvező: Ázsia stabil kereslete biztosítja a stabil értékesítést és fenntartja az árakat.
Elektromos energia és MEK: a megújuló energia globálisan megelőzi a szenet
A...
