Olajpiac: Brent 88 dolláron — csökkenés a két hetes ral után
Az olajárak széles skálán mozgó hetet zártak. Hétfőn a Brent körülbelül 2,5%-ot veszített, 92 dollárra csökkent, az Egyesült Államok újabb szankcióinak bejelentése Irán ellen. Csütörtökre az ár 88 dollárra csökkent, péntekre pedig a piac mérsékelt csökkenéssel zárta a hetet. Eredmény: a Brent több mint 5%-ot és a WTI körülbelül 4%-ot esett az öt kereskedési napon. Ezzel együtt az év elejétől az irányadó ár körülbelül 25–40%-kal magasabb a válság előtti szinteknél: a geopolitikai kockázat miatti prémium a Hormuzi-szoros februári lezárása óta nem tűnt el. Az olajárak kulcsfontosságú mozgatóerői:
- Diplomácia a Hormuznál: Irán és Omán megállapodása az ideiglenes folyosóról és közös aknamentesítésről — a fő medve faktor.
- Venezuelai faktor: a Caracas és Washington közötti tárgyalások az amerikai cégek venezuelai olajmezőkhöz való hozzáféréséről fokozzák a kínálat növekedésének várakozásait.
- Kemény retorika: a Fehér Ház elutasítása, hogy visszatérjen a teheráni júniusi memorandum feltételeihez, csütörtökön rövid időre fölfelé fordította a piacot (+2,1% a Brentnél az ülés során).
- Orosz kockázat: A orosz feldolgozóipari létesítmények és kikötők elleni csapások korlátozzák az olaj és olajtermékek exportját, támogatva ezzel az árakat.
A EIA előrejelzése szerint a Brent átlagos ára körülbelül 85 dollár lesz a harmadik negyedévben, és nem várják, hogy a közel-keleti termelés a háború előtti szintre térjen vissza 2027 elejénél korábban. A világ olajkészletei tovább csökkennek: az IEA becslése szerint a nyilvántartott készletek 410 millió hordóval csökkentek a háború kezdete óta.
Venezuela és az OPEC: csapás a kartell egységére
A hét végi legfontosabb vállalati-politikai hír az, hogy Venezuela, az OPEC öt alapító tagjának egyike, vizsgálja a szervezetből való kilépési terveit. A téma az amerikai tisztviselőkkel folytatott kapcsolatok során merül fel, párhuzamosan az amerikai cégek venezuelai mezőkhöz való hozzáféréséről folytatott tárgyalásokkal; végleges döntés még nem született. Az ország termelése júliusban körülbelül 1,16 millió hordó/nap volt — a tíz évvel ezelőtti felére csökkent, így a piaci egyensúlyra gyakorolt közvetlen hatása korlátozott. Mégis, a szimbolikus jelentősége hatalmas: a legutóbbi Egyesült Arab Emírségek kilépése után egy újabb lépés megkérdőjelezi a kartell összetartását az OPEC+ szeptember 6-i ülésére való felkészülés közben, ahol az alapscenárió a kvóták emelésének szüneteltetése a év végéig.
Hormuzi-szoros: fél év válság és Irán — Omán folyosója
Pénteken telt el hat hónap a háború kezdete óta, mely megzárta a világ energiaellátásának kulcslényegét, amelyen korábban körülbelül 20 millió hordó/nap olaj és olajtermék szállítottak. A jelenlegi rendezési keret a következőképpen alakul:
- Irán és Omán ideiglenes hajózási útvonalat állapodtak meg: a belépés és a részleges kilépés iráni területi vizeken fog zajlani.
- A felek megállapodtak a vízi aknamentesítésről és a tranzitjövedelmek megosztásáról.
- A jövőbeni állandó folyosóról és a szoros irányításáról folytatódnak a technikai tárgyalások.
Teherán hangsúlyozza: a szoros teljes megnyitása lehetetlen, ha az Egyesült Államok nem teljesíti kötelezettségeit, a forradalmi gárda pedig közvetlenül Washingtont vádolja a megállapodás elhúzódásával. Trump elnök kijelentette, hogy „semmire sincs sietség”, míg az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma készül arra, hogy a G20 partnerektől a kapcsolatok csökkentését követelje Iránnal szemben, a dollárrendszertől való levágás fenyegetésével. Az energiaipar számára a magas volatilitás megmarad: a fizikai áramlások lassan állnak helyre, a biztosítási díjak továbbra is elérhetetlenek.
Gáz és LNG: Európa 65 és 100 euró között megawattóránként
A gázpiac továbbra is a világ energiaellátásának legsebezhetőbb szegmense. A TTF határidős ügyletek a 3,5 éves csúcsról, 68,46 euróról visszacsökkentek, és a hetet körülbelül 65 eurón zárták megawattóránként a deeszkalációról szóló hírek hatására. Az alapvető kép aggasztó:
- Készletek: Az EU tárolói mindössze ~61–63%-ban teltek meg — a legalacsonyabb augusztus végén a sok éven át mért szintekhez képest, a tavalyi év közel 74%-ával szemben; a célszintet november 1-jére 80%-ra csökkentették.
- Előrejelzések: hideg tél és lassú katari export-helyreállítás esetén, az elemzők decemberi TTF-t 100 euró felett várnak/MWh.
- Ázsia: a spot LNG JKM 21-22 dollár/MMBtu között mozog, az atlanti áruk iránti verseny tavasszal fokozódik.
- USA: Henry Hub továbbra is 3 dollár/MMBtu alatt van, rekordtermelés mellett — az amerikai LNG a fő erőforrása az európai hiány csökkentésének.
Olajtermékek: rekorderedménye a dízelhiány az Atlanti-medencében
A legnagyobb amerikai finomítók 97%-os kapacitással működnek, de a dízelkészletek az Egyesült Államokban a megfigyelt idők legalacsonyabb szezonális értékeire estek. Európa, amely elvesztette közel-keleti és részben orosz mennyiségeit, hét év után először vásárolt dízelt Mexikóból. Az átlagos desztillátumoknál a krakk-eltérések rekordszinten állnak — ez a legfőbb forrása a finomítók és üzemanyagcégek hasznának, a fogyasztók számára pedig az inflációs tényező a fűtési szezon küszöbén.
Oroszország: csökkenő feldolgozás és a dízelexport sorsa
Oroszország belső üzemanyagpiaca továbbra is kézi irányítás alatt áll. Az üzemanyagexport tilalma a benzinre január 31-ig, a repülőgázolajra pedig november végéig érvényes. A dízelexport betiltása szeptember 1-jén lejár, és ágazati források szerint a hatóságok a lehető legkevesebb szeptemberi meghosszabbítását tervezik; a lehetőség pedig a fennmaradó évre is napirenden van. Ennek okai — a finomítók elleni drónmegtámadások következményei, a múlt hónapban megjelenő helyi hiányok több régióban, és a feldolgozás több mint húsz éve tartó mélyponton van. A globális olajtermékek piacán ez a helyzet a csúcsdízelhiány mellett orosz dízelmennyiségek kiesését jelenti; a belföldön pedig üzemanyag-import Fehéroroszországból és Ázsiából mint biztosítékot.
Elektromos energia, VÍV és szén: a válság meghosszabbítja a szén korszakát
A energia-krízis újraformálta az energiatörténetet. A drága LNG versenyképessé tette a szenet Európában és Ázsiában: a becslések szerint a széntermelés a 2026-os évben a világ áramtermelésének közel egyharmadát fogja kitenni. Ezzel párhuzamosan a megújuló energiaforrások felgyorsulnak, ahol saját erőforrások állnak rendelkezésre: az Egyesült Államokban a napenergiás termelés az első fél évben több mint 20%-kal nőtt, míg a szél és a nap először előzik meg a szenet és az atomenergiát együttvéve. A korlátozó tényezők — a napelemekre kivetett vámok és az új adatközpontok Texasban történő jóváhagyásának felfüggesztése, amelyek hűtik az elektromos energia iránti kereslet növekedését.
A hét naptára: mit figyeljenek az energetikai piac részvevői
- A OPEC+ ülés szeptember 6-án: döntés az októberi kvótákról és reakció a venezuelai lépésre.
- Az orosz kormány döntése a dízelexportról szeptember 1. után.
- Az Irán és Omán közötti technikai tárgyalások előrehaladása és a tranzit dinamikája a Hormuzi-szoroson.
- A gázpumpálás ütemei az EU tárolóiban és a TTF árai a nyár végén.
- Washington jelei a venezuelai mezőkről és a szankciós nyomás Iránra a G20-on keresztül.
Összegzés
A benzinkereskedelem a lassú de-eszkálás forgatókönyvéhez közelít a Közel-Keleten, de továbbra is foglyul ejti a fizikai áramlásokat Hormuzon és az OPEC integritását, amelyet Venezuela lehetséges kilépése tesztel. A gáz és dízel a 2026-os őszi globális energiaellátás hiányának fő pontjaivá vált, míg a szén nem tervezett haladékot kapott az energiatörténetben. A befektetők és az energetikai cégek számára a következő hét — az OPEC+ üléssel és az orosz döntéssel a dízelről — kulcsfontosságú lesz a negyedik negyedéves pozicionálás szempontjából.