A globális fegyverpiac történelmi rekordot állított fel: az eladások $679 milliárdra emelkedtek. Elemzés a dinamikáról, kulcsfontosságú vállalatokról és befektetési trendekről.
A globális védelemi ipar példa nélküli fellendülésen megy keresztül. A Stockholm Peace Research Institute (SIPRI) adatai szerint a 2024-ben a 100 legnagyobb fegyvergyártó összesített bevétele közel 6%-kal nőtt, elérve a rekord $679 milliárdot. Az utolsó évtizedben a világ fegyvereladásainak volumene 26%-kal emelkedett. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai feszültségek és az új fegyverkezési verseny pörgeti fel ezt a keresleti és nyereségi spirált a fegyvervállalatok számára.
Amerikai piacdominancia
Az Egyesült Államok továbbra is vitathatatlan vezető szerepet tölt be a globális hadiiparban. A hat legnagyobb fegyvergyártó közül öt amerikai. Közéjük tartozik olyan óriásvállalatok, mint a Lockheed Martin, RTX (Raytheon Technologies), Northrop Grumman, General Dynamics és Boeing. Az amerikai vállalatok a világ összes fegyvereladásának körülbelül felét adják (2024-ben – $334 milliárd).
A világ legnagyobb gyártója, a Lockheed Martin, 3,2%-kal növelte a katonai megrendelésekből származó bevételét, elérve a $64,7 milliárd, megszakítva ezzel többéves stagnálását. Az Egyesült Államokban más vezető cégek is először növelték bevételeiket 2018 óta.
Külön kiemelést érdemel SpaceX Elon Musk vezetésével – ez a cég először került fel a világ legnagyobb védelmi beszerzőinek listájára, megduplázva a katonai projektekből származó bevételét az év folyamán (a $1,8 milliárdra). A SpaceX megjelenése a rangsorban hangsúlyozza, hogy még a viszonylag új szereplők is innovációikkal gyorsan jelentős részesedést nyerhetnek a növekvő kereslet közepette.
Europa felgyorsítja a hadiipart
Európa hadiipara a legmagasabb növekedési ütemeket mutatja. 2024-ben a SIPRI listáján szereplő 26 európai cég (Oroszország nélkül) összesített bevétele 13%-kal nőtt, elérve a $151 milliárdot, ami a globális fegyverpiac körülbelül 22%-át teszi ki. Az európai országok felgyorsítják a fegyverek és technikai berendezések gyártását az ukrajnai háborúra és az Oroszország által támasztott megnövekedett fenyegetésre válaszul. A 26 európai cégből 23 növelte az eladásait, többek között az alábbi figyelemre méltó eredményekkel:
- Rheinmetall (Németország) – 46,6%-os növekedés a védelmi bevételekben az év során a tankok, tüzérségi és lőszerek iránti keresletnek köszönhetően.
- Czechoslovak Group (Csehország) – 193%-os rekordnövekedés (majdnem háromszorosára, $3,6 milliárdra) a cseh kormányzati kezdeményezés keretében Ukrajnának gyártott körülbelül 1 millió tüzérségi lövedékből.
- JSC Ukrainian Defense Industry (Ukrajna) – 41%-os növekedés ($3 milliárd) a háború körülményei közötti hazai igények kielégítése miatt.
Oroszország keleti szomszédai is növelik a hadiipari kapacitásaikat. Lengyelország drámai mértékben megnövelte a katonai költségvetését (4,2%-ra a GDP-ből), és befektetéseket eszközöl a helyi katonai technikai és lőszergyártásba. Az európai hadiipar fellendülésen megy keresztül, bár kihívásokkal kell szembenéznie – a beszállítók túlterhelésétől kezdve az egyes anyagok hiányáig.
Oroszország: növekedés a szankciók ellenére
A orosz védelmi ipar szilárd növekedést mutat, a szankciós nyomás és a komponensekhez való hozzáférés korlátozása ellenére. A SIPRI rangsorában két orosz cég szerepel – az állami Rostec (a világ 7. helyén) és az United Shipbuilding Corporation (41. hely). 2024-re összesített bevételük 23%-kal nőtt, $31,2 milliárdra. A Rostec bevétele a fegyvereladásokból 26,4%-kal növekedett, körülbelül $27 milliárdra emelkedve.
A nyugati szankciók nem tudták leállítani a termelést – a robbanásszerű belső kereslet kompenzálta az export csökkenését. Az orosz gyárak jelentősen növelték a lőszerek és technológiák előállítását a hadsereg számára. Például 2024-ben az orosz tüzérségi lövedékek (152 mm) termelése ötszörösére nőtt a válság előtti szinthez képest. Ennek eredményeként az orosz hadiipar megőrizte stabilitását, és a helyzet stabilizálódását követően számít a globális piacokra való visszatérésre. Az export közvetítő Rosoboronexport már rekord portfóliót alakított ki külföldi megrendelésekből, több mint $60 milliárd értékben, ami a késleltetett keresletet jelzi az orosz fegyverek iránt.
Ázsia: új vezetők és Kína „pihenése”
Az ázsiai fegyverpiac vegyes tendenciákat mutat. Egyrészt Dél-Korea a növekedés élére került: négy dél-koreai vállalat a Top-100-ból összesen 31%-os bevételnövekedést mutatott (elérve a $14,1 milliárdot). Szöul aktívan fejleszti a fegyverexportot, milliárdos szerződéseket kötve európai és közel-keleti ügyfelekkel. Például a Hanwha Group 42%-kal, $8 milliárd összegig növelte eladásait a saját piacon és külföldön történő önjáró tüzérség és sorozatvetők értékesítése révén.
Más ázsiai gyártók is egyre nagyobb súlyt képviselnek. India importhelyettesítő politikát folytat: a SIPRI rangsorában három indiai cég összesen 8%-kal, $7,5 milliárdra növelte bevételét a kormányzati védelmi megrendelések révén. Az ipar fejlődése tapasztalható olyan országokban, mint Pákisztán, Indonézia, Tajvan, azonban ezek a mutatók még mindig szerényebbek.
Másrészt, meglepő módon Kínában lelassult a növekedés – ez a második legnagyobb fegyverpiac az Egyesült Államok után. A SIPRI hivatalos adatai szerint a nyolc legnagyobb kínai fegyvergyártó bevétele 2024-ben 10%-kal csökkent, elérve a $88 milliárdot. Néhány óriás, például a NORINCO, a korrupcióellenes vizsgálatok és a költségvetési megrendelések késlekedése miatt a harmadára csökkentette az eladásait. Ennek ellenére a szakértők megjegyzik, hogy ez a „pihenő” időszak átmeneti lehet: Kína továbbra is nagyszabású hadseregmészárlási programot folytat, és valós költségei a fegyverkezésre növekednek. Lehetséges, hogy a statisztikai csökkenés egyedi tényezőkkel függ össze, és a következő években a kínai hadiipar újból növekedésnek indul, erősítve a piac versenyét.
A Közel-Kelet a csúcsra tör
A Közel-Kelet és a környező régiók országai gyorsan növelik a fegyvergyártását, kiszorítva a hagyományos beszállítókat néhány piacon. A SIPRI rangsorában először kilenc közel-keleti vállalat szerepel, összes bevételük elképesztő $31 milliárd körüli (+14% az év folyamán). Különösen kiemelkedő Izrael: három izraeli védelmi cég (beleértve az Elbit Systems és az Israel Aerospace Industries) összesen 16%-kal növelte eladásait, elérve a $16,2 milliárdot. A magas kereslet az izraeli drónok, légvédelmi rendszerek és precíziós fegyverek iránt megmarad, a geopolitikai kockázatok és Izrael cselekedeteivel kapcsolatos kritikák ellenére – a megrendelések világszerte folyamatban vannak.
Törökország megerősödött drónok, páncélozott járművek és rakéták exportőreként. A török vállalatok (például a drónokat gyártó Baykar) jelentős megrendeléseket kaptak Ukrajnából, Ázsiából és Afrikából, ami a különböző projekteknél az exportarányukat 95%-ra növelte. A török hadiipar sikerét aktív állami támogatás és a külföldi piacokra irányuló orientáció segíti.
A világ piacára lép a Perzsa-öböl is. Az Egyesült Arab Emírségek létrehozták a sokoldalú vállalatcsoportot, EDGE Group, amely 2024-ben $4,7 milliárd értékben jelentett be fegyvereladásokat. Szaúd-Arábia, Katar és más olajban gazdag államok is milliárdokat fektetnek be helyi drónok, lőszerek és katonai berendezések termelésébe, törekedve a behozatal csökkentésére és idővel nettó fegyverexportálóvá válni.
Következtetések és perspektívák a befektetők számára
A fegyveripar rekordadatainak megjelenése egy új valóságot tükröz: a világ a megnövekedett katonai kiadások és arzenálfejlesztés korszakába lépett. A befektetők számára a védelmi ágazat egyike lett a leggyorsabban növekvő szegmenseknek. Számos fegyvergyártó részvénye előnyös helyzetet élvezett a megrendelések és a költségvetési kiadások növekedésének hatására. A legnagyobb vállalatok bővítik a termelési kapacitásaikat, felvásárolják a beszállítókat, és készülnek a többéves keresletnövekedésre.
Rövid távon a trend valószínűleg megmarad. A folyamatban lévő konfliktusok és a globális geopolitikai instabilitás arra kényszeríti az országokat szerte a világon, hogy többet költsenek a biztonságra, ami biztosítja a fegyvergyártók számára a telített megrendelésportfóliót. Ugyanakkor a kockázatok is jelen vannak: a szakképzett munkaerő hiánya, a beszállítói láncok zavarai és a politikai korlátozások az export terén befolyásolhatják a projektek nyereségességét. Mindazonáltal befektetési szempontból a globális hadiipar jelenleg olyan fellendülést tapasztal, amely emlékeztet a hidegháború időszakára, és a piacon sok szereplő szándékozik ebből előnyös helyzetben lenni.
